Így került Lenin a Spitzbergákra: szovjet szellemvárosban áll mai napig szobra

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A világ talán egyik legkülönlegesebb szellemvárosát a Spitzbergák tudhatja magáénak, ahol, ha máshol északon nem is, még egy Lenin-szobor is áll az elhagyatott Pyramiden központjában. De hogy mit keres ott a Szovjetunió első vezetőjének mellszobra, az máris kiderül.

Pyramiden pont úgy fest, mint egy egykori tipikus bányászváros: távolról kopott épületek, ipari létesítmények a környék bányászatának letagadhatatlan nyomaival. Valami azonban hiányzik belőle: maga az élet. 

Elhagyatott város a világ tetején

A Svédország által 1910-ben alapított, majd 1927-ben a Szovjetuniónak eladott településen ugyanis ma már egy teremtett lélek sincs, napjainkban leginkább csak tengeri madaraknak, sarki rókáknak és jegesmedvéknek ad otthont. Pedig a fölötte magasodó, piramis alakú hegyről elnevezett városban a nyolcvanas években több mint ezren éltek. 

Pyramiden a nyolcvanas években pezsgő településnek számított
Fotó: PSimoNe / Wikimedia Commons

Szovjet lett a svéd településből

Noha a bányászati tevékenység már 1910-ben elkezdődött egy svéd cég főszereplésével, az igazi változás 17 évvel később történt, amikor a szovjetek megvetették a lábukat a településen. A tulajdonukká vált város küllemét, tevékenységét és fejlődését a maguk elképzelése szerint alakították: új lakóházak, benzinkút, iskola, óvoda, színház, étterem, uszoda és szálloda is épült, de helyet kapott a településen üvegház, valamint farm, sőt egy, a környék legfejlettebbjének számító orvosi rendelő is. Kétségtelen, hogy abban az időben Pyramiden lett a legnagyobb szovjet bányászváros Svalbard szigetén, amely ráadásul kulturális és szociális központként is működött.

A bányászati tevékenység természetesen egy pillanatra sem állt meg a városban, a település lakosságának zömét adó szovjet munkások szoros közösséget alkottak. 

Ma is furcsa látvány Svalbardon egy szovjet település
Fotó: PSimoNe / Wikimedia Commons

1998-ban megpecsételődött Pyramiden sorsa

Egészen a kilencvenes évek derekáig elképzelhetetlen volt, hogy Pyramidennek valami a végét jelentheti. Pedig ez a pillanat is eljött 1998-ban, amikor 53 év után bezárt az orosz állami tulajdonú bányászati vállalat, a Trust Arktikugol. A szénárak csökkenése, a hegyi szénkitermelés nehézségei, valamint a közeli Operafjellettben történt, 141 ember halálát okozó, orosz repülőgép-szerencsétlenség mind-mind hozzájárult a bányászati tevékenység leállításához.

Lenin szobra ma is ott áll a központban

Az élet, mondhatni, ebben a pillanatban megállt Pyramiden városában. Az asztalokon még a poharak is úgy sorakoznak, ahogyan hagyták utolsó lakói, a falakon pedig ugyanazok az újságkivágások láthatók, amelyeket egykor az ott élők ragasztottak ki.

Lenin szobra máig az egykori bányászváros központjában áll
Fotó: Zairon / Wikimedia Commons

Az épületek többsége még ma is áll, ugyan egy-egy leharcoltabb állapotban már, de Lenin még most is éber tekintettel figyeli a messzi keleti Nordenskiöldbreen gleccsert Pyramiden központjából – és a Szovjetunió első vezetőjének szobra mellett még mindig ugyanolyan zölden nő a valaha Szibériából importált fű is.

Ha a Lenin halálával kapcsolatos érdekességekről is szívesen olvasnál, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Árthatsz a fogadnak, ha ekkor mosol fogat

A kávéfogyasztás sokak számára a reggelek szerves része, ám nem árt tudni, hogy az élénkítő ital savas környezetet hoz létre a szájban, ami átmenetileg kissé felpuhítja a fogzománcot. Ha utána fogat mosunk, a mechanikai dörzsölés elvékonyíthatja ezt a réteget, ami hosszabb távon árthat a fogaknak.

Mindennapi

Ennyivel nőhetnek a törlesztőrészletek: közeleg a kamatstop vége

Négy és fél év után jelenlegi formájában véget ér a kamatstop, amely eddig megvédte a lakáshiteleseket a törlesztőrészletek emelkedésétől. A kormány tervei szerint a változás 2026. szeptember 30-án léphet életbe, ami 216 ezer családot és összesen 848 milliárd forintnyi tartozást érint. Ez azt jelenti, hogy ősszel minden negyedik hazai jelzáloghitel törlesztőrészlete megváltozik, így rengeteg adósnak magasabb havi kiadásokra kell felkészülnie.

Mindennapi

Ezek a legsugárzóbb mobilok: itt a 2026-os lista

Megvizsgálták a mobiltelefonokat, hogy kiderítsék, melyik mekkora rádiófrekvenciás sugárzást bocsát ki. Mutatjuk a listát, érdemes böngészni, hogy az általad használt készülék vajon szerepel-e rajta.