A sivatag szó hallatán bármely másik kontinens előbb eszünkbe jut, mint Európa. Nem véletlenül, hiszen a „nagyok”, mint a Kalahári, a Nagy-homoksivatag, a Góbi vagy a Szahara más földrészen találhatók. De van a lengyeleknek is Szaharája, a Błędowi-sivatag Kis-Lengyelország régiójában, Krakkótól és Auschwitztól is kb. 1 órányira. Az arányok szemléltetésére megjegyezzük, hogy míg a világ legnagyobb kiterjedésű sivatagja, a Szahara több mint 9 millió négyzetkilométer, lengyel „kistestvére” mindössze 32, mint nagyjából Budapest X. kerülete, Kőbánya.
A Błędowi-sivatag ötször nagyobb volt korábban, további terjedését faültetéssel akadályozták meg. A sors fintora, hogy ez túl jól sikerült, ugyanis a pusztaságot a teljes eltűnés fenyegette, ezért minden követ megmozgattak, hogy megmentsék. Azelőtt homokviharok és délibábok is gyakran előfordultak itt (valamint Rommel gyakorlatozó katonái), ma kiválóan alkalmas a megmaradt terület lovagláshoz, túrázáshoz, hiszen tanösvények, kilátók, pavilonok, parkolók és információs táblák segítik a kalandra vágyókat.
Alsó-Szilézia viharos történelméből sok szépség maradt ránk
A legnagyobb európai sivatag címére persze sokan pályáznak, de hadd legyünk kicsit részrehajlók Lengyelország iránt, már csak azért is, mert a történelmünk régóta szorosan összefonódik. Ennek egyik ékes bizonyítéka az – egyébként szintén 5-6 órás autóútra lévő – Alsó-Szilézia tartományában található Książ várkastélya. Abban az időszakban kezdődött a katonai célokra használt erődítmény reneszánsz főúri rezidenciává alakítása, amikor Hunyadi Mátyás elfoglalta Sziléziát. Lengyelország harmadik legnagyobb, de talán legszebb várkastélyában állítólag maga az igazságos király is többször megfordult.
Ugyanakkor az épület alatt egy máig megfejtetlen titok húzódik, Hitler ugyanis a háború utánra ezt a helyet nézte ki lakóhelyéül, és ezzel összefüggésben a Riese-projekt keretében nem ismert funkciójú bunkerek és alagutak szövevényes rendszerét kezdték kiépíteni. Alsó-Szilézia nem csak emiatt kapcsolódik azokhoz a vészterhes évekhez. Hitler ugyanis elrendelte, hogy a tartomány székhelyét, a térképeken akkor még Breslau, ma Wrocław néven szereplő várost mindenáron meg kell védeni. Így az az egyik utolsó nagy európai harctérré változott 1945 februárjától májusáig, minek következtében a város 70-80%-a megsemmisült. Szerencsére a történelmi belvárost és csaknem minden műemlék épületet sikerült újjávarázsolni, így a várkastélytól bő egy órányira újabb lehetséges úti cél rajzolódik ki előttünk.
Nem véletlenül ugrik be az Európát keresztülutazó turistáknak Stockholm és Koppenhága, ahol hasonló építészeti és esztétikai élményben lehet részünk.
További látnivalók, melyekért érdemes szelni az országutakat
Persze nem kell messzire mennünk Lengyelországon belül sem, hogy hasonlóan gyönyörű látvány táruljon elénk, elég ellátogatni Poznańba, Nagy-Lengyelország tartományának központjába, ahol szintén csodás épületek között sétálgathatunk. A régió fővárosában érdekes kalandokban lehet részünk, A Szent Mártonról elnevezett Croissant Múzeumban saját kezűleg készíthetjük el a múzeumnak nevet adó péksüteményt, amelyet marcinkinek is hívnak, és nagyban különbözik francia „rokonától”.
Ha valaki inkább a természet és a sportok szerelmese, akkor ajánlatos a Katowice központú Szilézia régióját megcéloznia: sétálni, kajakozni, kerékpározni és síelni is van lehetőség itt, mindezeken kívül ipari műemlékek mentén haladó túraútvonal is várja a látogatókat, míg a kevésbé frekventált, de annál szebb Szentkereszt-hegy régiót többek között barlangok, amfiteátrum, geopark és 190 km hosszú kerékpárút teheti vonzó úti céllá számunkra. Aki pedig több mint 300 kilométernyi homokos tengerpartra és nagyon tiszta levegőre vágyik, annak irány Pomeránia, az a további néhány óra föl északnak igazán megéri.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
