Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A világ legnagyobb vízesése nem a felszínen, hanem az óceán mélyén található. A Denmark Strait cataract, vagyis a Dán-szoros vízesése (saját, tényleges elnevezése nincs) Grönland és Izland között, az Észak-Atlanti-óceánban húzódik, és magasságát, valamint vízhozamát tekintve messze felülmúl minden ismert felszíni vízesést.
A víz alatti vízesés 3,5 km magas és mintegy 5 millió köbméter víz zúdul le rajta másodpercenként.
A világ legnagyobb vízesése az óceán mélyén található
Ez a vízesés valójában nem zuhatag a klasszikus értelemben, hiszen nem a levegőben zúdul alá hangos robajlással, párával és minden hasonlóval. Egy hatalmas, sűrűségkülönbség miatt kialakuló vízáramlásról van szó az óceán mélyén.
A szoros északi részén nagyon hideg, sűrű víz áramlik dél felé, miközben a délről érkező víz melegebb és könnyebb. Amikor a két víztömeg találkozik, a hideg, nehezebb víz szó szerint „alábukik” a meleg víz alá, és az óceán fenekén, a tenger alatti domborzatot követve több ezer métert “zuhan”. Ez hozza létre a világ legnagyobb vízesését.
Elképesztőek a méretei
A Dán-szoros vízesésének magassága körülbelül 3 500 méter. Ezt azt jelenti, hogy három és félszer akkora, mint a Föld legmagasabb felszíni vízesése, a venezuelai Angel Falls. A víz mennyisége is elképesztő:
másodpercenként körülbelül 5 millió köbméteres mennyiség áramlik át rajta.
Összehasonlításképpen: a Niagara-vízesés hozama ennek kevesebb mint tizede. Még egy érdekesség: a zuhanó víz sebessége nem gyors, ahogyan azt megszokhattuk a felszíni vízesések esetében. Nem olyan látványos vagy hangos, mégis lenyűgöző.
Éghajlati szempontból is fontos
Ez az óceán alatti vízesés a Föld éghajlati rendszerének fontos része. A vízesés ugyanis részt vesz a hideg víz globális áramlásának szabályozásában, ezzel pedig a hő- és tápanyagszállításban világszerte.
A kutatók szerint ez a vízesés különösen érzékeny a klímaváltozásra. Ha az északi tengerek vize melegebbé vagy kevésbé sósabbá válik – például az olvadó jég miatt –, a sűrűségkülönbség csökkenhet. Ez pedig lelassíthatja a hideg víz áramlását, ami akár az egész Atlanti-óceán áramlási rendszerére hatással lehet – érintve a hőszállítást és a tengeri ökoszisztémákat is.
Ha kíváncsi vagy, miért alakult ki az Antarktisz véres vízesése, olvasd el ezt a cikkünket is.
