A kutatók már régóta keresik a választ arra, vajon mitől függ, hogy bizonyos nemzetek vagy közösségek magasabbra nőnek, míg mások alacsonyak lesznek. A szakemberek a vizsgálatok során összefüggést találtak a testmagasság és az egészségi állapot között.
Ezen információk birtokában fény derült arra is, hogyan lett a holland a Föld legmagasabb nemzete.
A hollandok lettek a világon a legmagasabbak
Az emberiség történetének nagy részében a testmagasság viszonylag állandó volt. Az 1800-as évekig Európában az átlag 165 és 170 centiméter közé esett, de az elmúlt kétszáz évben ez megváltozott. A testmagasság globálisan, de különösen Európában, drámaian megnőtt. Számos európai országban megfigyelhető, hogy az emberek több mint 15 centimétert nőttek. Különösen igaz ez a változás Hollandiában, ahol a férfiak a 19. század elején átlagosan mért 166 cm-ről mára 184 cm-re nőttek, ami 18 centiméteres növekedést jelent mindössze két évszázad alatt. Ezzel a gyarapodással a holland férfiak jelenleg a legmagasabbak a világon.
Bár közismert, hogy a genetika vezető szerepet játszik abban, hogy milyen lesz a testmagasságunk, ez a hatalmas változás egy egész populációra nézve nem magyarázható pusztán az evolúcióval. Ha csupán ez lenne az egyetlen befolyásoló tényező, akkor a magasságváltozás sokkal hosszabb időintervallumban következett volna be.
Az elmúlt 200 év során azonban Hollandiában is, ahogyan a világ nagyrészén, jeletősen javult az életszínvonal. Ennek köszönhetően csökkent a halálozás, kevésbé jellemzőek a fertőző betegségek, az emberek jobb minőségű élelmiszereket fogyasztanak.
Ennek okán a kutatók úgy vélik, hogy a hollandok magasságának gyors növekedése egyértelmű kapcsolatot mutat a lakókörnyezet és az egészségesebb életmód között.
Ezért lesznek magasak az egészséges gyerekek
Ahogyan az egészséget, úgy a testmagasságot is egy nagyon fontos tényező határozta meg, ez pedig nem más, mint a táplálkozás. Ahhoz, hogy az emberek növekedjenek és egészségesek legyenek, táplálékkal kell ellátniuk a testüket.
Ezt az energiát azonban más igények is felemészthetik, amelyek hátráltatják a növekedést. Ilyen tényező, ami alacsonyabb testmagasságot eredményezhet, például a betegség, a stressz és a nehéz fizikai munka.
A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a 19. századi Hollandiában a hosszan tartó vagy visszatérő betegségekkel magyarázható a felnőttkori alacsonyabb testmagasság, míg a rövidebb betegségekkel járó periódusok segítették a növekedést.
Azt az összefüggést is kimutatták, hogy a szülők, különösen az anyák halálozása alacsonyabb testmagasságot eredményez.
Ennek az az oka, hogy a gyermekek táplálása elsősorban az anyjuktól függ, és ha ezt az elsődleges gondozót elvesztik, súlyos stresszhelyzetet teremt. Érdekes, hogy míg az anya elvesztése a gyermekek alacsonyabb magasságával függött össze, addig az apa elvesztése nem mutatott ilyen következményt. Valószínűleg ez a 19. században a szülői gondoskodás nemi jellegéből fakadt.
Ezen információk alapján a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a születéstől a pubertáskor végéig a magasságot a fejlődés során az elfogyasztott táplálék minősége és mennyisége tükrözi, illetve a táplálkozáshoz köthető, energiát elterelő stressztényezők hiánya vagy megléte.
Így függ össze a magasság és az egészség felnőttkorban
A felnőttek egészségi állapota és a magasságuk közötti összefüggés kicsit összetettebb kérdés. Manapság az átlagmagasság feletti embereknél – különösen a férfiaknál – általában alacsonyabb a halálozási kockázat. A rendkívül magas, vagyis a 190 centiméter vagy annál magasabb embereknél azonban valamivel magasabb a halálozási kockázat, főként azért, mert nagyobb az esélyük a rákos megbetegedésre. A kutatók úgy gondolják, hogy ez a testtömeggel van összefüggésben, ugyanis a magasabb testekben több sejt és több sejtosztódás van, emiatt pedig nagyobb a rák kialakulásának esélye.
Ráadásul a magasabb emberek általában több kalóriát fogyasztanak, ami szintén szerepet játszhat a megbetegedésükben.
Ha a második világháború előtti populációkat vizsgáljuk, a helyzet még összetettebb, hiszen ekkor a magasabb emberek, legyenek azok férfiak vagy nők, egyaránt hajlamosabbak voltak a fiatalkori elhalálozásra. Igaz ez azokra is, akiket ma viszonylag alacsonynak tartanánk.
A megnövekedett halálozási arány azzal magyarázható, hogy az alacsonyabb emberek kevesebb kalóriát igényelnek, mint a magasabbak. Az alultápláltság, ami az élelmiszerhiányos időszakban gyakori volt, az alacsonyabb emberek szervezetét nem viselte meg annyira, mint a magasabbakét. A 19. és a 20. században a fertőző betegségek miatti halálozás is gyakoribb volt, mint manapság, és e két tényező kombinációja magasabb halálozási kockázatot jelentett a magasabb embereknél.
Van egy ország, amely gyönyörű természeti adottságokkal rendelkezik, és miatt akár a világ legje is lehetne, ám az élet drámaian nehéz itt. Olvasd el cikkünket, hogy megtudd, mi ennek az oka.
