A világ legkisebb városa a magyar határtól 3,5 órára van: tündéri középkori település

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Különlegesen megkapó látványt nyújt Isztria kincse, az aprócska Hum, melyet megcsodálni közel sem lehetetlen. Letenyétől mindössze 3,5 órára van a legkevesebb lakossal rendelkező kicsi település.

Mindössze harminc ember lakta a horvátországi Humot tavalyi adatok alapján, de nagyon sokkal többen nem is férnének ide: mindössze száz méter hosszú és harminc széles alapterületű földdarabon nyúlik el. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy jelentéktelen kis településről lenne szó: történelme gazdag, lakosai pedig megtartják a tradíciókat és ezzel vonzzák az érdeklődőket ebbe a falatnyi városkába.

Humot a rómaiak alapították, az olaszok Colmo néven utalnak rá: a mai területén megtalálható házakat a 11. században emelték, amikor Isztria a frank birodalom része volt. I. Ulrich, a mai Szlovénia területén található Celje grófja számos kastélyt építtetett ekkoriban, köztük egyet Humba.

II. Ulrichtől aztán az Aquileiai patriarkátusra szállt a város: ekkor említették nevét Hum formában első ízben.

A következő évszázadokat erővárosként élte meg: impozáns kapuja mögött két utcácska húzódott, kicsi méretéhez képest meglepő, hogy két temploma is megépült. A várfalakon kívülre ugyanakkor soha nem terjeszkedett, a középkortól kezdve azokon belül húzták fel a hangulatos épületeket lakosai.

A két utcácska mentén párhuzamosan sorakoznak házai, melyek mindegyike az utcácskákra nyílik. Ez lehetővé tette, hogy a kelet-nyugati tájolású utcákra hamar bejusson a katonaság, vagy ha épp arra lenne szükség, gyorsan ki lehessen menekíteni a lakosságot.

A lenti képre kattintva megnyílik galériánk, majd utána folytatódik a cikk!

Galéria ikon

6

Galéria: A világ legkisebb városa a magyar határtól 3,5 órára van: tündéri középkori település
Fotó: ullstein bild / Getty Images Hungary

A legkisebb város történelme

A patriarkátus után Velence fennhatósága következett Hum életében a XVI. századtól kezdve, ez pedig egyet jelentett a művészetekkel. A Szent Jeromosnak ajánlott templom mennyezetét fantasztikus freskókkal fedték be, felújították az erre már igencsak rászoruló városfalat, új, dupla kaput építettek, tornyokat emeltek, és szálláshelyet, valamint adminisztratív teendőket ellátó létesítményeket húztak fel.

Idézőjel ikon

Történelme sokán sokszor támadták meg és fosztották ki a városkát:

mai megjelenését javarészt a XIX. században nyerte el, amikor is a Szent Péternek és Pálnak szentelt templom is megépült területén.

Különleges öröksége van

A kis horvát várost ugyanakkor gyönyörű természeti adottságokkal is megáldották: hegyek közt fekszik, a zöldben szőlőskertek húzódnak meg, és helyben gyártanak egy biskának nevezett alkoholos italt is, melynek titkos receptje mintegy kétezer éves.

Humtól nem messze, 7 kilométerre található a legközelebbi város, Roč.

A két település volt az ősrégi szláv glagolita írásbeliség központja már a XIX. századtól kezdve.

Az ügyintézés, a vallás és az irodalom nyelve is ez volt réges-rég: a két várost összekötő útszakasz is ennek állít emléket több szoborral, melyeket a hetvenes-nyolcvanas években készítettek el, emlékezvén Hum szláv örökségére.

Ha érdekel, hova utaznak majd idén az emberek, ezt a cikkünket ajánljuk!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ő volt Mátyás eltitkolt, házasságon kívül született gyereke: kút állít neki emléket

Hunyadi Mátyás életét a dicsőséges csaták és a kulturális virágzás mellett egy csendes tragédia is végigkísérte: nem született törvényes örököse, aki továbbvitte volna a dinasztiát. Volt azonban egy eltitkolt, házasságon kívül született fia egy osztrák polgárlánytól, akit az uralkodó mindennél jobban imádott. Corvin János herceg nevét és a Hunyadiak emlékét a mai napig őrzi egy különleges, rejtett dunántúli műemlék, amely a magyar 1000 forintos hátuljáról is ismerős lehet.

Offline

Ennyi igaz Bábel tornyának történetéből

Kevés bibliai történet ragadta meg annyira az emberek képzeletét, mint Bábel tornyának legendája. A történet szerint az emberiség eredetileg egyetlen nyelvet beszélt, ám mikor egy hatalmas tornyot kezdtek építeni, hogy felérjenek az egekig, Isten összezavarta a nyelveket, és a munka félbeszakadt.

Mindennapi

Láthatatlan tornádókat hozhat a közeledő szupercella: ezért ez az egyik legveszélyesebb időjárási jelenség

A szupercella a légkör egyik legösszetettebb és legveszélyesebb vihartípusa. Akár 120 km/órát meghaladó széllökés, felhőszakadás, jégeső, szélsőséges esetben pedig tornádó is kísérheti. A hétvégén Európa több részén is kedvezővé válhatnak a feltételek a kialakulásához, és hazánkban sem zárható ki szupercellás zivatarok megjelenése.

Világom

A betegek 90%-ával végezhet a rettegett Marburg-vírus: mentőövet dobott a WHO

A filovírusok családjába tartozó kórokozók, mint az Ebola és a rettegett Marburg-vírus, a világ legveszélyesebb fertőzései közé tartoznak, amelyek a legsúlyosabb járványkitörések idején a fertőzöttek 25–90 százalékának életét is követelhetik. Amíg a Kongói Demokratikus Köztársaság jelenleg is küzd a Bundibugyo-vírus okozta Ebola-járvánnyal, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadta az első átfogó klinikai irányelvét.

Mindennapi

Rejtélyes, új táblák jelentek meg a Balatonnál: szokatlan módszerrel fékezik meg az autósokat

Új, szokatlan megoldással figyelmeztetik az autósokat a Balatonhoz közeli Lovas központjában, ahol macskás útjelző táblákat helyeztek ki a felelőtlen autósok miatt. Bár a településen 30 km/órás sebességkorlátozás van érvényben, az utóbbi hónapokban több cicát is elgázoltak a környéken. A keskeny utcák és a kanyargós utak miatt a sebességhatár betartása rendkívül fontos szabály lenne, ám sok sofőr ezt figyelmen kívül hagyja.

Testem

Sok nő él együtt vele anélkül, hogy tudna róla: ezt kell tenned, ha miómád van

A mióma a nőgyógyászati leleteken az egyik leggyakoribb diagnózis, mégis rengeteg tévhit és felesleges félelem övezi. Ez a méh izomfalából kiinduló, jóindulatú elváltozás a nők jelentős részénél teljesen észrevétlenül, tünetek nélkül bújik meg. De miért a hormonok táplálják ezt a rejtőzködő daganatot, mikor elég a puszta megfigyelés, és milyen modern, akár méhmegőrző vagy gyógyszeres eljárások állnak rendelkezésre, ha a mióma erős vérzést, kismedencei fájdalmat vagy meddőséget okoz?

Szülőség

Ajándék a jó bizonyítványért? A pszichológus elmondja, tedd vagy ne tedd

A tanév végével megérkezik a bizonyítvány is, vele együtt pedig az ismerős szülői dilemma: jár-e ajándék a jó jegyekért, és ha igen, milyen? És egyáltalán mitől jó egy bizonyítvány? Attól, hogy kitűnő, attól, hogy fejlődést mutat, vagy attól, hogy a gyerek a saját képességeihez mérten rengeteg munkát tett bele az évbe, akkor is, ha ez a jegyein jelenleg nem látszik?