Mindössze harminc ember lakta a horvátországi Humot tavalyi adatok alapján, de nagyon sokkal többen nem is férnének ide: mindössze száz méter hosszú és harminc széles alapterületű földdarabon nyúlik el. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy jelentéktelen kis településről lenne szó: történelme gazdag, lakosai pedig megtartják a tradíciókat és ezzel vonzzák az érdeklődőket ebbe a falatnyi városkába.
Humot a rómaiak alapították, az olaszok Colmo néven utalnak rá: a mai területén megtalálható házakat a 11. században emelték, amikor Isztria a frank birodalom része volt. I. Ulrich, a mai Szlovénia területén található Celje grófja számos kastélyt építtetett ekkoriban, köztük egyet Humba.

Szlovéniában jártunk, az utazás során pedig valódi feltöltődésre, a természet szépségeire és nyugalomra találtunk.
Tovább olvasomII. Ulrichtől aztán az Aquileiai patriarkátusra szállt a város: ekkor említették nevét Hum formában első ízben.
A következő évszázadokat erővárosként élte meg: impozáns kapuja mögött két utcácska húzódott, kicsi méretéhez képest meglepő, hogy két temploma is megépült. A várfalakon kívülre ugyanakkor soha nem terjeszkedett, a középkortól kezdve azokon belül húzták fel a hangulatos épületeket lakosai.
A két utcácska mentén párhuzamosan sorakoznak házai, melyek mindegyike az utcácskákra nyílik. Ez lehetővé tette, hogy a kelet-nyugati tájolású utcákra hamar bejusson a katonaság, vagy ha épp arra lenne szükség, gyorsan ki lehessen menekíteni a lakosságot.
A lenti képre kattintva megnyílik galériánk, majd utána folytatódik a cikk!

A legkisebb város történelme
A patriarkátus után Velence fennhatósága következett Hum életében a XVI. századtól kezdve, ez pedig egyet jelentett a művészetekkel. A Szent Jeromosnak ajánlott templom mennyezetét fantasztikus freskókkal fedték be, felújították az erre már igencsak rászoruló városfalat, új, dupla kaput építettek, tornyokat emeltek, és szálláshelyet, valamint adminisztratív teendőket ellátó létesítményeket húztak fel.

Évszázadokon át küzdött Velence a túlélésért: ez a fesztivál ezekre az időkre emlékszik vissza.
Tovább olvasomTörténelme sokán sokszor támadták meg és fosztották ki a városkát:
mai megjelenését javarészt a XIX. században nyerte el, amikor is a Szent Péternek és Pálnak szentelt templom is megépült területén.
Különleges öröksége van
A kis horvát várost ugyanakkor gyönyörű természeti adottságokkal is megáldották: hegyek közt fekszik, a zöldben szőlőskertek húzódnak meg, és helyben gyártanak egy biskának nevezett alkoholos italt is, melynek titkos receptje mintegy kétezer éves.
Humtól nem messze, 7 kilométerre található a legközelebbi város, Roč.
A két település volt az ősrégi szláv glagolita írásbeliség központja már a XIX. századtól kezdve.
Az ügyintézés, a vallás és az irodalom nyelve is ez volt réges-rég: a két várost összekötő útszakasz is ennek állít emléket több szoborral, melyeket a hetvenes-nyolcvanas években készítettek el, emlékezvén Hum szláv örökségére.
Ha érdekel, hova utaznak majd idén az emberek, ezt a cikkünket ajánljuk!

Évek óta két európai ország verseng a legkedveltebb ország címért.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés