Az utóbbi májusi időszak teljes mértékben a pápaválasztás és az új pápa körül forgott, így mindenki gyakran láthatta az egyházfő mögött sorakozó csíkos ruhás testőröket, a svájci gárdistákat. Ők alkotják a világ legkisebb hadseregét.
A svájci gárda, melyet a világ legkisebb hadseregeként tartanak számon, komoly hagyományra tekint vissza, amely megmagyarázza rendhagyó felépítését és különös szabályait is.
Miért svájciak a Vatikán testőrei
A svájci zsoldosok sokáig a legjobban kiképzett katonáknak számítottak, nem véletlenül bérelték fel őket a középkorban különböző országok, például Franciaország vagy Spanyolország uralkodói sem, így a 14. században II. Gyula pápa alatt meg is érkezett az első pápát védő svájci zsoldoscsapat a mostani Vatikán környékére.
A gárda katonái így az 1500-as évek óta felelnek a pápa biztonságáért, és továbbra is svájciakból kerülnek ki. A hadsereg az 1929-es lateráni egyezmény óta azonban nem számít külföldi fegyveres erőnek.
Ebben a videóban betekintést nyerhetsz a gárdisták mai életébe:
Komoly szabályoknak kell megfelelni a belépéshez
Nem akárki öltheti magára a csíkos ruhát és veheti kezébe a jellegzetes dárdát. Svájci gárdistának csak 19 és 30 éves kor közötti, svájci állampolgárrsággal rendelkező, nőtlen katolikus férfi jelentkezhet.
Még a magasságuk is meg van szabva: csak 1,74 méternél magasabb férfiak lehetnek a testőrségben.
Ezen kívül diplomával vagy minimum középiskolai bizonyítvánnyal kell rendelkezniük és a svájci hadseregben végzniük az alapkiképzést. Szolgálatuk alatt 2-3 fős szobákban laknak, amely körülmény valószínűleg erős közösséget is kovácsol a katonákból. Ez jól látszik azon is, hogy a gárdistáknak saját focicsapata is van, az „FC Guardia”, amely a helyi bajnokságon hagyományosan a vatikáni csendőrség focicsapatával csapnak össze.
Végül, miután 5 évet szolgáltak már gárdistaként, megházasodhatnak, amennyiben elmúltak 25 évesek, majd házasságuk után még 3 évet szolgálnak a testőrségnél.
Különböznek a csendőrségtől
A testőrök feladata a pápa személyes kísérőiként az egyházfő útjai során védelmezni őt, ők őrzik emellett Vatikán bejáratait, ahogy a bíborosok szent kollégiumát is a pápaválasztás idején (sede vacante, vagyis amikor éppen nincs pápa). Ezen kívül rendfenntartással is foglalkoznak, tehát egyfajta biztonsági szolgálatot is végeznek, ezért sokan vatikáni csendőrségként hivatkoznak rájuk, ők azonban csak együttműködnek azzal.
Ha szívesen olvasnál még a Vatikánban élő biztonsági szabályokról, ajánljuk ezt a cikkünket.
