A világ legöregebb szárazföldi állata idén ünnepli 189. születésnapját

Olvasási idő kb. 3 perc

A természet csodái mai részében az óriásteknősökről és azok ma élő legidősebb példányáról olvashatsz érdekességeket.

Jonathan a Seychelle-szigeteken született, feltehetően 1832-ben, ám 1882 óta az Atlanti-óceán déli részén fekvő Szent Ilona-szigeten lakik három másik óriásteknős, David, Emma és Fred társaságában. Gondozói szerint látás- és szaglásromlását leszámítva Jonathan igen jó egészségnek örvend – ezt bizonyítja kiváló étvágya és libidója is. 

Jonathant sokáig aldabrai óriásteknősnek hitték, páncéljának alapos tanulmányozása után azonban a szakemberek arra jutottak, hogy nagy valószínűséggel egy ennél jóval ritkább Seychelle-szigeteki óriásteknős. Ezt a bizonyos alfajt egykor kihalt állatként tartották számon, a Természetvédelmi Világszövetség adatai szerint azonban ma mintegy 80 példánya él a Földön, átlagéletkoruk 150 év. 

Esetlen óriások: a galápagosi elefántteknős és az aldabrai óriásteknős

Sokféle szárazföldi teknős van a világon, igazi óriásteknős azonban csak néhány csendes- és indiai-óceáni, trópusi éghajlatú szigeten él. Két fajuk van: az egyik az Ecuador partjai előtt fekvő Galápagos-szigeteken honos, a másik ma már csak a Madagaszkár melletti Aldabra-szigeten él, de régebben a Seychelles- és a vele szomszédos szigeteken is gyakori volt.

A Galápagos-szigeteken az óriásteknősöknek – az adott növényzethez alkalmazkodva – két alfaja alakult ki. Az egyiknek nyereg alakú hátpáncélja van, hogy elérje a magasabbra növő növényeket, míg a másik alfajnak erősen domború páncélja van, mert olyan vidéken él, ahol elegendő aljnövényzet áll rendelkezésére, és nem kell nyújtózkodnia.

Tudtad-e? 

  • Az óriásteknősök magas kort érhetnek meg. Egy 1776-ban a Seychelle-szigetekről Mauritiusra hozott teknős még 142 évig élt. Mivel már befogadásakor is kifejlett volt, körülbelül 200 éves korában pusztult el.
  • A Galápagos-szigetek az óriásteknősökről kapták nevüket: a „galapago” a teknős óspanyol megfelelője.
  • A feltételezések szerint a híres galápagosi teknősök Dél-Amerikából elsodródó növénytutajokon érték el a szigetvilágot.
  • Az óriásteknős páncélja nem olyan kemény, mint amilyennek látszik. Hogy a lehető legkönnyebb legyen, a páncél csontrendszere egyszerűsödött, így igencsak törékeny. A tévhitekkel ellentétben nem tudja elhagyni a páncélját, hiszen az össze van nőve a testével.

Forrás: Csodálatos állatvilág

A nyereg alakú, domború páncélnak köszönhetően a Galápagos-szigeteken honos egyik pintyféle hozzá tud férni a páncél alatti bőrön található élősködőkhöz. Ez mind a teknős, mind a madár számára hasznos, egészen addig, amíg a teknős nem dönt úgy, hogy – ha már nyaknyújtásnyira van tőle –, egy komótos mozdulattal befalja az éppen lakmározó madarat. 

Nem válogatósak

Az óriásteknősök csaknem mindenevők, bár táplálékuk zömmel növényekből áll. Az esős időszakban, amikor bőségesen van táplálék, az állatok válogatósabbak lesznek: friss, zsenge füvet és puha, friss leveleket keresnek maguknak. Aldabra szigetén a cserjéknek csak kis része olyan alacsony, hogy az óriásteknős el tudja érni a leveleit, és ezeken is csupán néhány csíra hajt. Az itt honos óriásteknősök ezért gyakran a lagúnák vizén sodortatják magukat, és hosszú nyakuk segítségével tengeri füvet legelnek. Ezzel szemben a Galápagos-szigetek száraz területein ritkán van friss fű és zsenge levél, ezért itt az óriásteknősök mindenekelőtt kaktuszokkal táplálkoznak, amelyeknek tüskés hajtását élvezettel fogyasztják. Máshol zuzmókat esznek, sőt a guáva savanyú levele is a táplálékaik közé tartozik.

A galápagosi elefántteknősök a kaktuszféléket is élvezettel fogyasztják
Fotó: Nick Dale / Design Pics / Getty Images Hungary

Ők aztán tudják, mi az a slow living!

Ritka lassú anyagcsere-folyamataik miatt az óriásteknősök meglehetősen lomha állatok, a nap 24 órájából 16-ot alvással, a maradékot pedig pihenéssel, táplálkozással, fürdőzéssel és napozással töltik. Hidegvérű hüllők lévén nem képesek belülről szabályozni testük hőfokát, ezért hűvös időben a napon tartózkodnak, míg meleg időben nyirkos, árnyékos helyekre húzódnak. Ami pedig a fejlődésüket illeti, a felnőtté válást sem sietik el: 20-30 évbe is beletelhet, mire egy óriásteknős eléri a végleges méretét.

Ha érdekelnek a természet csodái, olvasd el sorozatunk előző részét is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha 48 órán át nem alszol

Az alvás kiemelt jelentőségű a test és az elme megfelelő működésében – ezért, ha nem alszunk eleget, annak mind mentális, mind fizikai értelemben súlyos következményei lehetnek. Az alváshiány hatásai egy kiadós alvással jellemzően korrigálhatók.

Testem

Így pihennek a tengerészgyalogosok: 8 perc alatt felfrissülnek

Egy tengerészgyalogos katona 8 perces frissítő módszere vírusvideóként terjedt el. Lényege, hogy a lábakat magasba emelve szunyókálunk egy igen rövid ideig, mely elvileg felfrissíti az elménket. Az ilyen pihenés azonban nem mindenkinél működik ugyanúgy.

Édes otthon

Így takarítsd allergiaszezonban az otthonod

Allergiaszezonban nemcsak a kinti pollenek okozhatnak panaszt. Sok irritáló anyagot mi magunk viszünk be a lakásba a ruhánkon, a hajunkon vagy akár a cipőnkön. Néhány egyszerű szokással azonban csökkenthető a por, a pollen és a penész mennyisége, így az otthon valóban a pihenés helyszíne maradhat.

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.