Egy nem létező állattól retteg az egész ország

Olvasási idő kb. 2 perc

A Loch Ness-i szörnytől kezdve a chupacabrán át számtalan teremtényről hallottuk a legendákat, a rémtörténeteket, esetleg dokumentumfilmeket is láttunk a témában. Ezek mind arra keresik a választ, hogy valóban léteznek-e ezek a fenevadak, és olyan félelmetesek-e, mint amilyennek gondoljuk őket.

Nos, Ausztráliának is van egy ilyen állata, a koalára emlékeztető, ám sokkal vérszomjasabb lény, ez pedig nem más, mint az ugrómedve (angolul drop bear). Ahogy a neve is sejteti, magas fákról ugrik az áldozatára, így támad. Legalábbis ezt mondják sokan. Nézzük, mi az igazság!

Senki nem látta, de mindenki hallott már róla egy sztorit 

Ha van ausztrál ismerősünk, kérdezzük meg, hogy látott-e már ugrómedvét. A válaszon meg fogunk lepődni, ugyanis az feltehetően valami olyasmi lesz, hogy „én nem, de egy barátom testvére igen”, vagy „én nem, de rémlik, hogy olvastam az újságban valakiről, akit megtámadott”. 

Vagyis így terjed a pletyka, amivel egyébként az ausztrálok, mármint akik tudják, hogy az ugrómedve nem létezik, előszeretettel ijesztgetik ezzel egymást, a külföldieket meg még inkább. Nem azt fogják mondani, hogy „vigyázz azzal a randa, nagy szőrös pókkal”, vagy hogy „a sárga színű kígyót  kerüld el”. Nem. Azt fogják sejtelmesen mondani, hogy „óvakódj az ugrómedvétől!”

Innen ered a legenda

Az ugrómedve legendája feltehetően szájhagyomány útján terjedt, generációról generációra szállt, de a fantasztikus lény első írásos dokumentálása mindössze néhány évtizedre nyúlik vissza, abban is csak megemlítik az állatot. Az egyik ilyen rejtélyes mondat, amely 1982-ben jelent meg a Canberra Times című ausztrál lapban, a születésnapi jókívánságok között: „Tam, óvakodj az ugrómedvéktől, sok szeretettel, Clint.” 

Hogy ki ez a két személy, arról semmit nem lehet tudni.

Egy másik, hiteles dokumentációnak semmiképp nem nevezhető, inkább az ugrómedve kiparodizálása az a humoros jelenetsor, amit az általunk Krokodil Dundee-ként ismert Paul Hogan egy show-jában láthatunk. A műsor a hetvenes-nyolcvanas években ment az ausztrál tévében, és az adott részben Hogant egy fiktív helyszínen „támadja meg” az ugrómedve. 

Olyan, mint a vasorrú bába

Az ugrómedve tipikusan az a teremtmény, amivel jól lehet ijesztgetni a gyerekeket, például egy kempingezés alkalmával: „Ne kószálj el a táborból, mert jön az ugrómedve, és elkapja a grabancodat!”. Kísértetiesen hasonlít a „ne tegyél rossz fát a tűzre, mert éjszaka jön a vasorrú bába, és ellátja a bajodat”. 

Ez a kép sem valódi ugrómedvét ábrázol, csupán a koala egy ijesztő verzióját
Fotó: Wikimedia Commons

Ez az ijesztgetés azért főként a falvakban vagy vidéki településeken volt jellemző, a városokban feltehetően csak a házak tetejéről csaphatott volna le ez a szörnyűséges fenevad. Ami szintén izgalmas, hogy bármilyen ábrázolást nézünk, az ugrómedve a kedves, lassúcska koalára hasonlít; az a különbség, hogy hegyes fogai vannak, és gonosz a tekintete. 

A legendák kedvelőinek ajánljuk a chupacabráról szóló cikkünket, itt olvashatod el.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősen fordulj orvoshoz, ha ilyen a légzésed: rejtett okai lehetnek

A nehezedő légzést vagy a hirtelen fellépő fulladásérzést sokan hajlamosak a stresszre, a pánikra vagy a rossz kondícióra fogni, ám a szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy ez a tünet komoly veszélyeket rejt. A nehézlégzés mögött a tüdőbetegségeken kívül akár súlyos szívelégtelenség, vérszegénység vagy infarktus is állhat. De mikor tekinthető ártalmatlannak a kifulladás, és melyek azok a drámai kísérőtünetek, amelyek esetén egyetlen másodpercet sem szabad várni, hanem azonnal mentőt kell hívni?

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.