Az Európai Unió új szabályokat készít elő, amelyek ellensúlyoznák a rövid távú lakáskiadás okozta lakhatási válságot.
Az Európai Bizottság új szabályokat fog bevezetni a rövid távú lakáskiadás korlátozására, mert ezek a szálláshelyek sok európai városban hozzájárulnak a lakhatási válsághoz.
Így korlátoznák a rövid távú lakáskiadást Európában
Erről Dan Jørgensen, az Európai Uniós első lakhatásai biztosa beszélt. A dán politikus szerint a rövid távú bérbeadás miatt egyre nehezebbé váló lakhatás „társadalmi krízissé” vált Európában, Brüsszelnek pedig komolyan kell vennie a problémát.
Jørgensen decemberben mutatja be az unió első, megfizethető lakhatást célzó stratégiáját, amelyet eredetileg csak 2026-ra terveztek. A cél, hogy közös európai keret szülessen a rövid távú bérbeadások szabályozására, a lakbérek drágulásának megfékezésére és a bérlők védelmére.
Bár a politikus nem nevezett meg konkrét weboldalakat, az Airbnb, a Booking.com és hasonló platformokon kínált szálláshelyek rendkívül népszerűek az európai városokban.
A rövid távú lakáskiadás miatt emelkedtek a bérleti díjak, a helyi lakosok kénytelen külsőbb kerületekbe költözni, a korábbi lakónegyedek pedig turisztikai zónákká váltak.
A lakások pénzügyi spekuláció tárgyává váltak, ami súlyos társadalmi egyenlőtlenségekhez vezetett.
A tervezett uniós lakhatási csomag kiterjedhet az állami támogatások és adókedvezmények szabályainak lazítására, hogy a kormányok könnyebben támogathassák az olcsó bérlakásépítést.
Az is előfordulhat, hogy korlátozzák a külföldiek ingatlanvásárlását, vagy új adókat vetnek ki rájuk, Spanyolország például azt tervezi, hogy a nem uniós lakásvásárlókra 100 százalékos adót vet ki.
