Állatkerti állatok ürüléke oldhatja meg a világ egyik legnagyobb közegészségügyi problémáját

Olvasási idő kb. 2 perc

Furcsa, de egy olyan helyen találkozhatunk egy remek egészségügyi megoldással, ami messze áll az egészségestől. Mégis megoldhatja a világ legnagyobb közegészségügyi problémáját.

Az antibiotikum-rezisztencia – vagyis amikor a baktériumok ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben – napjaink egyik legsúlyosabb globális egészségügyi kihívása. A jelenlegi előrejelzések szerint, ha nem találunk hatékony, új kezelési módszereket, 2050-re évente akár 10 millió ember halhat meg emiatt – írja az IFLScience

Állatkerti ürülék az egészségügy szolgálatában 

A University of Leicester Becky May Centre for Phage Research kutatói egy meglehetősen szokatlan helyen keresik a megoldást: állatkerti ürülékben. A tigrisektől az elefántokon át a zsiráfokig több mint 160 állatfajtól gyűjtenek mintákat az Egyesült Királyságban található Dudley Állatkertben és a West Midlands Safari Parkban. Az ürülékekben olyan természetes vírusokat – úgynevezett bakteriofágokat, röviden fágokat – találtak, amelyek képesek elpusztítani a baktériumokat.

Ezek a vírusok még az antibiotikum-rezisztens törzseket is képesek legyőzni. 

Az állatkert nemcsak a szórakozást, hanem a gyógyászat fejlődését is nagyban segítheti
Fotó: Bonnafe Jean-Paul / Getty Images Hungary

A cél, hogy ebből az elsőre talán szokatlan lelőhelyből fágokat gyűjtsenek, amelyekkel a kutatók „bankja” akár 10 ezer különböző változatra is bővülhet. Ez jelentősen növelheti annak esélyét, hogy hatékony kezeléseket dolgozzanak ki például légúti vagy húgyúti fertőzésekre. Ráadásul ezek a fágok akár maguknak az állatkerti állatoknak a gyógykezelésében is hasznosak lehetnek. 

Mik is azok a fágok, és miért ilyen fontosak? 

A baktériumok természetes ellenségei között megtalálhatók bizonyos vírusok is. A bakteriofágok – mint a legtöbb vírus – csak meghatározott gazdasejteket, ebben az esetben baktériumokat támadnak meg, és rendkívül sok változatuk létezik. 

Amikor egy bakteriofág találkozik egy számára megfelelő baktériummal, behatol annak sejtmembránján, és átveszi az irányítást a sejt működése felett. Ezt követően a baktérium újabb fágokat kezd előállítani, majd amikor megtelik velük, széthasad, és a kiszabaduló vírusok tovább terjednek, újabb baktériumokat fertőzve meg. 

A fágterápia – vagyis bakteriofágok alkalmazása – egy régóta ismert, de napjainkban újra felfedezett kezelési módszer. Ellentétben a hagyományos, széles spektrumú antibiotikumokkal, a fágok rendkívül célzottan támadják meg a baktériumokat. Ennek köszönhetően kevésbé károsítják az emberi mikrobiomot és az ökoszisztémát.

Idézőjel ikon

Ugyanakkor éppen a célzott működésük miatt sokféle fágra van szükség a hatékony alkalmazásukhoz, mivel egy adott fág csak bizonyos baktériumokra hat.

A trágya tehát nemcsak a probléma része, hanem egyben a megoldás kiindulópontja is lehet. Az intenzív mezőgazdasági termelés következtében a haszonállatok ürüléke gyakran tartalmaz antibiotikum-rezisztens baktériumokat. Ezek az úgynevezett „szuperbaktériumok” a trágyázás során bekerülhetnek a talajba és a vizekbe, majd végső soron az emberek szervezetébe is eljuthatnak. 

Ha tetszett ez a cikk, akkor olvasd el, milyen hatásai lehetnek az antibiotikum-rezisztenciának.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Gyereknapon azokra is gondoljunk, akiknek túl korán kellett felnőniük

Gyereknapon ne csak a szálló vattacukrot kergető gyerekekre gondoljunk! Ne csak azokra, akik hangja visszhangzik a körhintán, és ne is csak azokra, akik este izgatottan számolják, hány lufit gyűjtöttek aznap. Gyereknapon azokra is gondolnunk kell, akiknek valamiért túl korán kell felnőniük.

Szülőség

Ennyit kapnak SZÉP-kártyára a nyugdíjasok: szinte mindenki jogosult

Akár évi 200 ezer forint támogatást is kaphatnak a nyugdíjasok egy külön SZÉP-kártyára a kormány tervei szerint. A juttatás a jelenlegi elképzelések alapján az idősek döntő többségéhez eljuthatna, és nemcsak pihenésre, hanem élelmiszerre, gyógyszerre és egészségmegőrzésre is fel lehetne használni.

Életem

6 évente kötelező ez a vizsgálat, ha ilyen házban laksz: életet menthet

Komoly kockázatot jelenthetnek a régi, elhanyagolt vagy karbantartás nélküli elektromos hálózatok. Egy karbantartás nélküli rendszer ugyanis nemcsak kiterjedt áramszünetet okozhat, hanem közvetlen tűz-, robbanás- és áramütésveszélyt is jelenthet, sőt közvetve még a víz- és gázvezetékek biztonságát is veszélyeztetheti.

Testem

Miért vagy fáradt még akkor is, ha alszol?

Hiába alszunk eleget, előfordulhat, hogy reggel mégis fáradtan ébredünk. Ennek oka sokszor nem az alvás mennyisége, hanem a minősége. A stressz, a túlpörgés, a horkolás, az alvási apnoé vagy akár a nyugtalan láb szindróma is megzavarhatja az éjszakai pihenést.

Testem

A cöliákia rejtőzködő tünetei: ezek az első intő jelek

Gyakran küzdesz megmagyarázhatatlan fáradtsággal, makacs vashiánnyal, hajhullással vagy kellemetlen szájüregi aftákkal, de az emésztéseddel látszólag minden rendben van? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a lisztérzékenység, vagyis a cöliákia mindig súlyos hasmenéssel és gyomorgörcsökkel jár, pedig ez az autoimmun betegség más tünetekkel is jelentkezhet. Sokszor egészen finom, atipikus jelekkel figyelmeztet, amelyeket ha hajlamosak vagyunk félvállról venni, komoly egészségügyi károkat okozhatunk magunknak. Összegyűjtöttük a leggyakoribb rejtett tüneteket, amelyek mögött valójában a glutén állhat.

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.