Evolúciós hatása is van a koronavírusnak: extragyorsan változott meg ez a madár

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) biológusai egy különleges jelenségre lettek figyelmesek: a városi környezetben élő téli sármánypinty, vagyis a Junco hyemalis nevű madár csőrének alakja rendkívül gyors és drasztikus változásokon esett át a koronavírus-járvány alatt.

A kutatók szerint a városi pintyek csőre a koronavírus-járvány okozta lezárások előtt rövidebb és tömzsibb volt, ami az akkor elérhető táplálékforrásokhoz, például az emberek által hátrahagyott ételmaradékokhoz vagy a madáretetőkhöz való alkalmazkodáshoz igazodott. Azonban, amikor a karantén idején az emberek eltűntek az utcákról, ezek a könnyen hozzáférhető élelemforrások egyik pillanatról a másikra megszűntek a madarak számára, így kénytelenek voltak visszatérni a természetes táplálékokhoz, ami szinte azonnali változást indított el a populáción belül.

A koronavírus egy egész populációt formált át

A biológusok megállapították, hogy a lezárások alatt kikelt generációk csőre hosszabb és vékonyabb lett, hasonlóan a vadonban élő társaikéhoz. Ez a forma hatékonyabb a természetben található rovarok és apró magvak fogyasztásához. A legmeglepőbb dolog a változásban azonban az, hogy

Idézőjel ikon

nem évszázadok és számos generációk kellettek hozzá, hanem mindössze egy-két év,

ami az eddigi evolúciós tapasztalatok területén is extrémnek számít.

A jelek szerint a koronavírus-járvány miatti változásokhoz villámgyorsan tudnak alkalmazkodni a városi madarak
Fotó: Trudie Davidson / Getty Images Hungary

A madarak hozzánk alkalmazkodtak

Az igazi fordulat akkor következett be, amikor a karantén feloldása után az élet visszatért a rendes kerékvágásba. Amint újra megjelentek az emberek Los Angelesben, és velük együtt a városi hulladék is, valamint a madáretetés is gyakoribbá vált, a pintyek csőre ismét rövidülni kezdett. Ez a gyors visszarendeződés azt mutatja, hogy

a faj rendkívül rugalmasan reagál az életfeltételek változására, és testfelépítésük szinte valós időben követi az emberek jelenlétét.

Így, hogy a téli sármánypintyek képesek voltak fizikailag alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, a kutatók pozitívan állnak az egyébként zsugoródóban lévő városi madárpopulációk helyzetéhez, hiszen, ha a sármánypintyek ilyen rövid idő alatt alkalmazkodni tudtak a hirtelen változásokhoz, talán más madár fajoknak is sikerülhet ugyanez. 

Ha kíváncsi vagy rá, hogyan kell etetni a madarakat télen, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.