Te mi leszel, ha meghaltál? Gomba, fa, keselyűkaja vagy állatmenhely? Szavazz!

Olvasási idő kb. 4 perc

Bármennyire is igyekszünk tudatos, környezetkímélő életmódot folytatni, testünk nyugalomba helyezésének hagyományos módszerei – a temetés vagy a hamvasztás – közel sem tekinthető annak. Szerencsére ma már létezik pár alternatíva az igazán elhivatott környezetbarátoknak.

Itthon csak két úton gondoskodhatunk testi maradványainkról, de nyugaton az utóbbi években már számos természetes temetkezési eljárás is felbukkant, és egyre nagyobb társadalmi elfogadásnak is örvend. A zöldtemetések jellemzően olcsóbbak is, mint a hagyományos temetés vagy hamvasztás

A Greenmatters.com oldal több zöldtemetési alternatívát is összegyűjtött, amiből néhányat megvizsgáltunk mi is.

Milyen környezeti hatásai vannak a hagyományos temetéseknek?

Ha azt gondolod, hogy a hamvasztás zöldtemetésnek minősül, akkor most meg fogsz lepődni. Brit adatok szerint

egy holttest elhamvasztása megközelítőleg megegyezik egy ember átlagos havi háztartásienergia-felhasználásával.

Ráadásul, amire nem sokan gondolnak, az üvegházhatást okozó gázkibocsátás (250 kg szén-dioxid) mellett a fogtömések miatt a hamvasztásból eredő, a természetbe kerülő higanyszennyezés is jelentős. 

Az igény itthon is egyre nagyobb arra, hogy a hozzátartozók a temetőn kívül helyezzék el a hamvakat, részben azért, hogy a családot megkíméljék a temetés, illetve a 25 évenként megváltandó sírhely költségeitől: a környezetbarát temetés még nem trend
Fotó: whitemay / Getty Images Hungary

A hagyományos temetés sem sokkal jobb. Talán még rosszabb is, legalábbis környezetvédelmi szempontból. A Northwoods Casket Company szerint az Egyesült Államokban a koporsós temetésekhez évente mintegy 100 ezer tonna acélt és 1,5 millió tonna betont használnak fel. Ezenkívül évente mintegy 77 ezer fát és 16,3 millió liter balzsamozó folyadékot is felhasználnak, ami talajszennyező hatású és lebomlása lassú. Magyarországon a holttestet a jogszabály szerint egy vékony hamvasztó koporsóban égetik el, amely kezeletlen fából készül. A koporsós temetés során nincs energiafelhasználás és légszennyezés, az esetek többségében viszont pácolt, lakkozott koporsó kerül a földbe, fémfogantyúval.

Melyek tehát a legjobb környezetbarát temetkezési módszerek? 

Gombából készült temetkezőruha

A gombák, penészgombafélék, baktériumok előszeretettel lakmároznak a bomló testszövetekből, de a hagyományos temetkezések során általánosan használt formaldehid és más balzsamozó folyadékok megakadályozzák ezt. A Coeio alapítója, Jae Rhim Lee kitalálta, hogyan lehet ezt kicselezni.

A cég forradalmi, gombából készült temetkezőruhája lényegében egy fekete lepel, amelyet speciális gombaspórákkal béleltek ki. A gombák szerepe kifejezetten az, hogy felemésszék az emberi maradványokat, újrahasznosítva azt. Mintha a földbe kerülne a test, koporsó nélkül.

Ugyanezen az elven működik a holland székhelyű Loop cég Living Cocoon nevű komposztkoporsója.

Sírfarm a tudomány érdekében

Az 1970-es évek elején William Bass antropológus azt tanulmányozta, hogyan bomlanak el a testek természetes úton. Ezt úgy érte el, hogy a holttesteket egy „farmon” helyezte el a legkülönbözőbb bomlási forgatókönyvek szerint. Így kerültek mocsárba, fűbe, napra, szemétbe az emberi maradványok, és váltak varjak, kukacok és keselyűk martalékává. 

A Texasi Állami Egyetemen található Freeman Ranch az ország egyik legnagyobb közösségi temetőfarmja. 

Ezen a területen tanulmányozzák holttesteket felhasználva a haláleseteket tudósok és leendő nyomozók.

Ez a lehetőség egyrészt olcsóbb temetkezési eljárás, másrészt elősegíti a tudományt, bár meg kell hagyni, elég bizarr.

Komposztálható az ember?

A testkomposztálás művészete a zöldtemetés fentiekhez hasonló módszere. Az ötletet a Seattle-ben élő, építészmérnöki diplomát szerzett Katrina Spade találta ki 2012-ben. Feltette, hogy létrehozhatna egy olyan helyet, ahol a holttesteket természetes módon, acél, beton és rákkeltő anyagok nélkül visszahelyezhetnék a földbe. 

Katrina válasza az volt, hogy az embereket úgy komposztálja, ahogyan egy farmer komposztálná az állatállományt. Fadarabokat, nedvességet és levegőt használnának, hogy felgyorsítsák a természetes bomlási folyamatot, és az emberi maradványokat tápanyagban gazdag talajjá alakítsák. 

Katrina a folyamatot a Washingtoni Állami Egyetemen néhány idős és halálos beteg támogatójának holttestét felhasználva kísérletezte ki.

A Recompose cég jelenleg 7000 dollárért, vagyis nagyjából 2,5 millió forintos áron végzi a holttestek komposztálását, ami ugyan Magyarországról nézve soknak tűnik, valójában olcsóbb, mint a hagyományos hamvasztás vagy koporsós temetkezés, amelyek költségei az USA-ban jellemzően 6 és 12 ezer dollár között mozognak.

Idézőjel ikon

It was an absolute joy getting @OrderGoodDeath ready for her human composting session. 🤎 https://t.co/HYkJjpXGC1
— Katrina Spade (@KatrinaSpade) October 22, 2021

Zöld-, környezetbarát temetés nyugaton

A zöldtemetésnek nevezett módszerek nem mások, mint az ökológiai temetések témájának újabb variációi. Ebben az esetben a sírokat kézzel ássák, a koporsók pedig biológiailag lebomlók, fehérítetlen temetési lepellel kiegészülve. Nincs betonparcella, csak a föld. Sok zöldtemetkezési hely akár vadon élő állatok menedékhelyeként is funkcionálhat, így fontos szerepet játszik a természetvédelemben. Az ilyen zöldtemetőkben a parcellák általában jóval olcsóbbak, mint a hagyományos temetőkben. 

Égi temetés keleten

Ezt a különleges módszert, amelyet például Tibetben is alkalmaznak, égi temetésnek nevezik. A buddhisták hozták létre, akik a jó karma ösztönzésének eszközeként gyakorolják a rituálét. 

Az égi temetés során az emberek az elhunytak holttestét a keselyűk számára kínálják fel.

Ez lehetővé teszi, hogy a maradványok visszakerüljenek a táplálékláncba, méghozzá a legegyszerűbb és leggyorsabb módon. És bár e rituálé alkalmazása azon a hiten alapul, hogy a halott így földi terhei nélkül tér vissza a világegyetembe, ez egyben igen praktikus is egy olyan helyen, ahol a sír kiásása különösen nehézkes. 

Mi az az aquamation?

Az aquamation, más néven a lúgos hidrolízis vízi hamvasztása egy igazán egyedülálló temetkezési módszer. A következőképpen működik: a holttestet egy rozsdamentes acéledénybe helyezik, amelyet 95 százalékos vízből és 5 százalékos kálium-hidroxidból vagy nátrium-hidroxidból álló oldattal töltenek meg. Ez a keverék a lúgos vízzel és 177 Celsius-fok körüli hőhatással kombinálva a test feloldódását eredményezi, ami körülbelül 20 óra alatt megtörténik. 

A végén csak egy részleges csontváz marad, amelyet fehér, gyöngyházfényű porrá őrölnek, és az illető szeretteinek adnak.

A szokatlan temetési gyakorlatot 2017-ben legalizálták Kaliforniában, de legalább 14 másik amerikai államban és három kanadai tartományban is engedélyezik. Az eljárás hívei jelzik, hogy a hagyományos hamvasztás által kibocsátott szén-dioxidnak csak mintegy ötödét bocsátja ki. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.

Önidő

Ártalmatlan esti szokásnak tűnik, mégis tönkreteheti a kapcsolatodat

Kevesen tartják az eltérő lefekvési időt szakítóoknak, viszont a legújabb kutatások szerint ez az aprónak tűnő különbség lassú, de biztos elhidegülést okoz a párkapcsolatokban. Míg az egyik fél már az igazak álmát alussza, a másik fél kapcsolódásra és párbeszédre vágyna. Ez a másság apróságnak tűnik, egészen addig, amíg egyszer csak hatalmas problémává nem növi ki magát.

Testem

Allergiás tünetek: ha ezeket tapasztalod, azonnal hívj orvost

Május lévén gőzerővel tombol az allergiaszezon: a fák, a fűfélék és a virágok ontják magukból a pollent, a levegőben szálló por és a rovarcsípések száma pedig sokak mindennapjait keseríti meg. Bár a többség hozzászokott a tüsszögéshez és a szemviszketéshez, távolról sem csak a hírhedt anafilaxiás sokk igényel azonnali orvosi beavatkozást. Bizonyos ijesztő tüneteknél a halogatás vagy a házi patikával való kísérletezés komoly veszélyeket rejthet – mutatjuk, milyen jeleknél kell azonnal orvost hívni!

Világom

Akkor szolgálnak csak ki ebben a boltban, ha felmutatod a személyidet

Svédországban jártunk, és volt valami, amit egyszerűen nem lehetett nem észrevenni. A svéd élelmiszerboltokban az alkoholkínálat erősen korlátozott. A hagyományos boltokban legfeljebb 3,5 százalékos italokat lehet vásárolni. Bort, pezsgőt vagy tömény szeszt a fogyasztók kizárólag az állami Systembolaget üzleteiben találnak.

Világom

Változott a határátlépés a magyarok kedvenc nyaralóhelyén: csak így lehet belépni Horvátországba

Új digitális határellenőrzési rendszert vezetett be Horvátország az Európai Unió közös Entry/Exit System programjának részeként. A változás elsősorban az Európai Unión kívülről érkező utasokat érinti. Az első belépéskor nekik biometrikus azonosításon kell átesniük, vagyis ujjlenyomatot vesznek tőlük és arcfelismeréshez szükséges fotó is készül róluk.

Lájfhekk

Ha így tankolsz, károsíthatod az autódat

Több tankolási hiba is van, amivel hosszabb távon károsodhat a kocsi. Ezek közül a legjellemzőbbeket be is mutatjuk, hogy a jövőben megkíméljünk a drága alkatrészcseréktől.

Testem

6 tévhit a fehérjefogyasztásról: így rontod el az étrended

A fehérje az egészséges táplálkozás és a fitneszvilág szent grálja, de a körülötte keringő mítoszok miatt sokan teljesen rosszul építik be az étrendjükbe. Tényleg tönkreteszi a vesét a sok protein? Elég a növényi fehérje az izomépítéshez? És biztos, hogy jól jársz a divatos fehérjeszeletekkel? A Weborvos szakmai cikke alapján leromboljuk a 6 legmakacsabb fehérjemítoszt, hogy ahelyett, hogy ártanál a testednek, végre okosan és hatékonyan tankolj energiát.

Testem

Sok idős nem is tud erről a betegségéről, aztán megtörténik a baj

Milliókat érintő, mégis szinte láthatatlan ellenségként leselkedik az idősekre a csontritkulás, amely egészen az első törésig semmilyen fájdalmat nem okoz. Friss adatok szerint a legtöbben semmilyen kezelést nem kapnak, pedig a fel nem ismert betegség miatt bekövetkező combnyak- és csípőtáji törések idős korban gyakran egyet jelentenek az önálló élet végével, vagy akár a korai halállal. Utánajártunk, miért diagnosztizálják ilyen későn a bajt, és miért lenne életmentő a rendszeres szűrés.