A trauma egy természetes érzelmi reakció káros eseményekre, például tragédiákra, támadásokra, erőszakra, balesetre vagy természeti katasztrófákra. A traumák túlélői kezdetben sokkot és tagadást tapasztalnak, a hosszabb távú hatások, mint a szorongás, az emlékbetörések vagy a fizikai tünetek jellemzően később jelentkeznek.
Az ökopszichológia egy még fejlődésben lévő tudományág, ami ötvözi a pszichológiát és az ökológiát, ennek segítségével pedig azt a kritikus tényt vizsgálja, miszerint a bolygó szükségletei összefonódnak az ember szükségleteivel, és egymástól elszigetelten mindkét területen nem érhető el javulás.
Az ökopszichológusok elismerik a klímaszorongás jelenségét is, ami tudatosan (harag vagy szomorúság a természet megsemmisülése miatt) vagy tudat alatt (szorongás vagy félelem, aminek közvetlen oka ismeretlen) jelentkezik. A klímaszorongás annak a következménye, hogy figyeljük a földet és az élőlényeket, akik szenvednek, végignézzük, ahogy kihalnak fajok, eltűnnek természeti képződmények, miközben évről évre egyre nagyobb mértéket ölt a túlfogyasztás.
Tehetünk még bármit?
Az első lépés, hogy felismerjük és elismerjük a klímaváltozás okozta traumákat. Dr. Megan Delaney professzor szerint a terapeutáknak hatalmas felelősségük van abban, hogy társadalmi szinten is elfogadottá váljon az éghajlatváltozás mentális állapotra gyakorolt hatása. Felismerhetjük, hogy képesek vagyunk a bolygóval is kölcsönös kapcsolatot ápolni, hiszen mi vigyázunk rá és ápoljuk, a Föld pedig ételt, vizet és oxigént biztosít számunkra. A kölcsönösség kulcsfontosságú minden kapcsolatban, beleértve a természettel való viszonyunkat is.
Szülőként és tanárként segíthetünk a gyerekek érzéseinek felismerésében és érvényesítésében, valamint megtaníthatjuk őket arra, hogy tisztelettel bánjanak a környezetükkel. A kölcsönösség bizonyítása és modellezése kapcsolatainkban lehetővé teszi a gyerekek számára, hogy elsajátítják az egészséges interakciókat, felállítsák a saját határaikat és tiszteletben tartsák másokét.
Minden cselekedet, még a legkisebbek is hozzájárulnak ahhoz, hogy rendszerszintű változást érjünk el. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal 10 egyszerű tippet ad, amivel hozzájárulhatunk a bolygó védelméhez, ezáltal csökkenhet a klímaszorongás érzése.
1. Csökkentsük a fogyasztásunkat, törekedjünk a hulladékmentességre, a keletkező hulladékot pedig gyűjtsük szelektíven.
2. Jelentkezzünk önkéntesnek, szedjünk szemetet, tartsuk tisztán a környezetünket.
3. Adjuk át az elveinket: segítsünk a gyerekeinknek megérteni a természeti erőforrások fontosságát és értékét.
4. Takarékoskodjunk a vízzel! Minél kevesebb vizet használunk, annál kevesebb szennyvíz kerül végül az óceánokba.
5. Amiből tudunk, válasszuk a fenntarthatót.
6. Vásároljunk okosan! Vegyünk minél kevesebb műanyagot, és tartsunk magunknál vászon bevásárlótáskát.
7. Használjunk hosszú élettartamú izzókat! Az energiatakarékos izzók csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
8. Ültessünk fát! A fák táplálékot és oxigént biztosítanak. Segítenek az energiatakarékosságban, tisztítják a levegőt, és hozzájárulnak a klímaváltozás elleni küzdelemhez is.
9. Ne öntsünk méreganyagokat a lefolyókba! Válasszunk méreganyagoktól mentes tisztítószereket.
10. Kerékpározzunk és sétáljunk többet, használjunk autót kevesebbszer. Ha lehetőségünk van, válasszuk a tömegközlekedést.
A klímaszorongás természetes reakció. Ha úgy gondolod, te mindent megteszel a bolygóért, mégsem tudsz egyedül megbirkózni az érzéseiddel, fordulj szakemberhez. Ne feledd, segítséget kérni sosem ciki, és bárhogy is érzed magad, nem vagy egyedül.
