Fantasztikus elismerés, Karikó Katalin kapta a Bolyai-díjat!

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Bolyai-díjat azzal a céllal hozták létre, hogy az emberek értékrendjében méltó helyre emeljék a tudást és a tudományt, így biztosítva a tudósokat megillető társadalmi elismertséget.

Karikó Katalin kutatóbiológus kapta az idei Bolyai-díjat, a magyar tudományos élet egyik legmagasabb rangú elismerését tudományos pályafutása során elért eredményeiért. Az elismerést a korábbi évekhez hasonlóan az idén is ünnepélyes keretek között adta át a Magyar Tudományos Akadémia épületében Áder János köztársasági elnök december 17-én. 

Az októberi bejelentésnek megfelelően Karikó Katalin kutatóbiológus kapta az idei Bolyai-díjat, amely a magyar tudományos élet egyik legfontosabb, tudományos diszciplínákon átívelő elismerése. A díj személyes átvételére ünnepélyes körülmények között, a köztársasági elnök, a Bolyai Díj Alapítvány vezetői, valamint a korábbi években Bolyai-díjjal kitüntetett tudósok jelenlétében került sor.

Az 1998-ban Karsai Béla, Lantos Csaba, Dr. Somody Imre, Somody Imréné és Várkonyi Attila alapítók, valamint Alexander Brody csatlakozó alapító által alapított és kétévente átadott Bolyai-díjat azzal a céllal hozták létre, hogy az emberek értékrendjében méltó helyre emeljék a tudást és a tudományt, így biztosítva a tudósokat megillető társadalmi elismertséget. A civil kezdeményezésre, magántőkéből létrehozott alapítványi díjat azok a magyar állampolgárságú vagy magyar származású személyek kaphatják meg, akik nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket érnek el a tudományos kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén.

o5 A 100 000 euró pénzjutalommal járó elismerésről egy tizennégy tagú, független díjbizottság dönt, amely tagjainak felét a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége, másik felét pedig a Bolyai Díj Alapítvány alapítói delegálják a magyar tudományos és gazdasági élet kiemelkedő személyiségei közül. A díjátadó ünnepségen beszédet mondott Dr. Szabó Gábor, a Bolyai Díj Alapítvány Kuratóriumának Elnöke, méltatva Karikó Katalin tudományos eredményeinek a nemzetközi akadémikus közegre és a közéletre gyakorolt, egyaránt kiemelkedő hatását, amelyről nemzetközi elismerések garmadája tanúskodik. Dr. Szabó Gábor úgy fogalmazott, Karikó Katalin „nemcsak méltán világhírű emberként és kutatóként, hanem olyan személyiség, akinél jobb példaképet aligha állíthatnánk a jövő generációk kutatói elé”.

A díjazottat szintén méltatta beszédében Áder János köztársasági elnök, aki emlékeztetett: egy kutató életében számos kudarcon keresztül vezet az út ahhoz a sikerhez, amit Karikó Katalin elért. A köztársasági elnök úgy fogalmazott, „büszkénk lehetünk honfitársunkra, aki Magyarországról jutott el a szakma élvonalába”. A díj átvételekor Karikó Katalin kiemelte: megtiszteltetés neki, hogy országunk legrangosabb tudományos elismerését megkaphatta, s ezáltal a Bolyai-díjjal kitüntetett tudósok körébe kerülhetett.

Az első Bolyai-díjat 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke, Dr. Freund Tamás neurobiológus kapta, majd őt követte Dr. Roska Tamás informatikus, Dr. Bor Zsolt fizikus, Dr. Lovász László matematikus, Dr. Ritoók Zsigmond ókorkutató, klasszika-filológus, Dr. Perczel András vegyész, Nusser Zoltán neurobiológus, Pál Csaba biológus, valamint É. Kiss Katalin nyelvész. A legutóbbi díjazott Barabási-Albert László volt 2019-ben: a fizika doktora, aki a hálózatkutatás területén ért el nemzetközi szinten is meghatározó eredményeket.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: te tudod, hol játszódnak ezek a híres regények?

Egy jó regény nemcsak a történetével, hanem a helyszíneivel is maradandó élményt ad: sokszor egy város, egy táj vagy akár egy kitalált világ önmagában is külön értelmezéseket nyithat meg a műben. És vannak olyan irodalmi művek is, amik már teljesen egybefonódtak híres városokkal szerte a világon.

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.