Kísérteties hely lett az egykori karanténkórházból: kolerásokat is kezeltek a falai között

Olvasási idő kb. 3 perc

Az összeomlás fenyegeti a máltai Manoel-sziget egykori karanténkórházát, amelyről ma már nehéz elképzelni, hogy évszázadokon át a Földközi-tenger egyik legfontosabb egészségügyi intézményének számított. A beszakadt mennyezetek, az elhagyott kórtermek és az időjárás miatt tönkrement kőfalak ma egy elveszett világról tanúskodnak.

A Lazzaretto hosszú-hosszú időn keresztül volt Málta védelmi vonalának kulcsfontosságú része – nem fegyverrel, hanem orvosi elszigeteltséggel és felkészültséggel.

Négy évszázaddal ezelőtt épült

A kórház története még a 17. században kezdődött, amikor Máltának gyors egymásutánban kellett szembesülnie a bubópestis pusztító hullámaival. A tengeri kereskedelem fellendülése ugyan gazdasági virágzást hozott, de vele együtt a járványok állandó veszélyét is. Ennek mérséklésére hozták létre a karanténkórházat, amelynek a tengerből meredeken kiemelkedő, boltíves homlokzat a leglátványosabb része – ezzel találkozhat elsőként a Ta’ Xbiex, Pietà, Floriana és Valletta felől érkező is.

Az egykori karanténkórház jellegzetes boltívei már messziről látszanak
Fotó: Frank Vincentz / Wikimedia Commons

Az eredeti tervekhez később több bővítés is társult, köztük elkülönítő kórház, további kórtermek, látogatók számára kialakított helyiségek, állattartó karámok, valamint egy étterem a tehetősebb, karanténba zárt személyek számára.

Két és fél évszázadon át működött karanténkórházként

Noha a kórházra gyakran egyetlen épületként hivatkoznak, az intézmény valójában különböző korszakokban emelt, egymással összekapcsolt szárnyakból áll. Végleges formáját Nicolas Cotoner, Gregorio Carafa és António Manuel de Vilhena, a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend 61., 62. és 66. nagymestere idején nyerte el, és több mint 250 évig szolgált hivatalos karanténkórházként pestis, kolera és más fertőző betegségek idején.

Idézőjel ikon

Itt különítették el a gyanús utasokat, árukat és még az állatokat is, hogy megakadályozzák a kórokozók bejutását a szigetre.

Híres vendégek is érkeztek falai közé

A Lazaretto falai között azonban nemcsak névtelen betegek fordultak meg. Az intézmény vendége volt például Lord Byron angol költő is, aki 1811-ben, a járvány sújtotta Görögországból hazatérve töltötte itt kötelező karanténját, de itt járt Newman bíboros is – mindkettejük karanténja idejéből maradtak emlékek. Newman itt írta meg például a Christmas Without Christ című versét, „Malta, 1832. december 25.” megjelöléssel; emellett számos levelet is fogalmazott nővérének, amelyekben éjszakánként hallott rejtélyes zajokról számolt be. Byron pedig egy unalmas pillanatában felvés­te a nevét a főudvar egyik falára – noha az aláírás sokáig látható volt, az idő lassú pusztítását sajnos nem élte túl.

A karanténkórházban a világháborús bombázások is nagy károkat tettek
Fotó: Christian Tanti (Tanchri) / Wikimedia Commons

Egyre kevesebb lett a beteg

Bár a karantén szerepe a 20. századra fokozatosan a háttérbe szorult, az intézményt 1939-ig a máltai egészségügyi hatóságok igazgatták – az épületet ebben az évben vették át a britek. A kórházat a második világháború idején katonai célokra alakították át: 1941-ben és 1942-ben a Lazzaretto tengeralattjáró-bázisként működött. Az épületegyüttes bár súlyosan megrongálódott, és soha nem is állították helyre teljesen, a Lazzaretto kórházat a háború után nem sokkal ismét megnyitották, 1949-ben pedig fogadta is az első betegeit. A brit haditengerészet 1970-es évekbeli kivonulása azonban véget vetett az épület kórházi és katonai használatának, és paradox módon

Idézőjel ikon

az ezt követő 30 év alatt több kár érte, mint az 1942-es teljes bombázási időszak során.

Folyamatosan romlott az állapota

Kiürítve és elhagyatva, a Szent János Lovagrend egykori karanténkórháza fokozatosan leromlott: a mennyezet egyes részei az évek során beomlottak, és az első emelet nagy része ma teljesen megközelíthetetlen. Az épület eredeti elemeit megrongálták vagy elhordták, bár számos graffiti – köztük néhány a 18. század elejéről – még ma is látható az udvarban. A Lazzaretto utolsó funkciója ideiglenes menhelyként szolgált kóborkutyák számára.

Ebből a szögből jól láthatók a pusztulás nyomai
Fotó: Reda

Egyes részeit eredeti formájában állítanák vissza

A Lazzaretto jelenlegi állapotát tekintve a restaurátorok előtt álló feladat rendkívül ijesztő. Az első emelet több szakaszát teljesen újra kell építeni, másutt a kőfelületeket algásodás, sókorrózió és rozsdásodás ellen kell kezelni. Eközben az eredeti épület azon részeit, amelyeket elpusztítottak vagy elbontottak, az eredeti tervekhez lehető legközelebb álló módon szeretnék újjáépíteni; e tervek közül több megtekinthető a Valletta Nemzeti Könyvtárában. 

Egy másik országban az egykori tuberkulózisos betegeknek állítottak emléket egy szoborparkban – ebben a cikkünkben írtunk erről.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.