Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Volt valaha rossz élményed távcsővel leskelődő szomszéddal? Ilyet tuti nem tapasztaltál, mert ebből közel s távol nincs több. Szó szerint, ugyanis az egész univerzumban egyedülálló a NASA mérnökeinek James Webb űrtávcsöve. Májustól 10 éven át szeretnének a mínusz 240 °C-ban is szuperáló űrobszervatórium felvételeiből tudományosan táplálkozni a csillagászok és asztrofizikusok, valamint kozmikus eredetünkről is többet megtudni, mint eddig valaha.
A kilencvenes években a Hubble űrtávcső is számos újdonsággal gazdagította csillagászati ismereteinket, mégis a tudósok már fellövése előtt egy, a Hubble-t is túlszárnyaló utód megalkotásán kezdték törni a fejüket. Ráadásul a Hubble végül több mint tízmilliárd dollárba került, amit kicsit sokalltak.
Még jobbat, még okosabbat kívántak létrehozni sokkal kevesebb pénzből.
1996-ban már született is döntés egy olyan űrteleszkóp megalkotásáról, amely a Földtől másfél millió kilométerre, infravörös tartományban vizsgálódna soha nem látott méretű tükörrel. A projekt költségeit félmilliárd dollárra becsülték, az űrobszervatórium elkészültét pedig 2007-re prognosztizálták.
Ne rugdosd össze a kocsit ülését, Kisfiam! Ne játssz a telefonnal! Hagyd a laptopot, az drága dolog, nem játék! Na, ha ezek ismerős mondatok, akkor vajon mit mondanak magukban a NASA mérnökei, amikor azon izgulnak, hogy ezen a mérhetetlen összegekbe kerülő távcsőmonstrumon meg ne sérüljön semmi, amit kifizetni életünk összes fizetéséből sem tudnánk.
Elég, ha arra gondolunk, hogy az sem mentes minden izgalomtól, amikor veszünk mondjuk egy óriási képernyőjű új tévét, vagy egy szuper paraméterekkel rendelkező teleobjektívet, hazavisszük kocsival és otthon szépen kicsomagoljuk a kezünkkel, pedig közben látjuk is, amit csinálunk. Még így is izgulunk, hogy ha leesik, mellé megy, rosszul kattan, eltörik, lepattan, vagy kiakad, akkor kész, ennyi volt. Képzelhetjük tehát, mennyi idegeskedéssel járhat a Nasa csapatának, mire a rakéta orrába szuszakolt teleszkóp éppen 1,5 millió kilométerre innen, vizsgálati állomásának helyszínére érve, egy 50 lépésből álló munkafolyamat során elkezdi kicsomagolni önmagát.
James Webb űrtávcsöve nem gyerekjáték
A legjobb az lenne, ha az 50 manőverből álló kicsomagolás és installálás során sehol sem csúszna be hiba, de azért erre nincs garancia. Persze arra is van számítás, hogy ezek a mozzanatok összesen 344 ismert hibalehetőséget rejtenek, melyek bármelyikének bekövetkezése a távcső működését, vagyis a küldetés sikerét sodorhatja veszélybe. Ez tényleg nem játék. De megkönnyebbülten adjuk hírül, hogy a kicsomagolás, 14 nappal a fellövés után, sikeresen befejeződött, a „szárnypróbálgatás” után a kinyújtózott műszer felöltötte eredeti alakját az űrben.
Mondhatjuk, hogy most még a sötétben tapogatózunk. De a 15 éve készülő űrteleszkóp a 600 nanométer és 28,3 mikrométer közti fotonokat észlelve, az infravörös fény tartományt vizsgálva az eddigieknél sokkal több információt lesz, elvileg, képes eljuttatni a Földre, ezzel szó szerint napvilágra hozva az univerzum keletkezéséről eddig ismeretlen adatokat.
Ki az a James Webb?
Már a 2002-es névadás sem volt egyszerű történet. Mr. James Webb a Holdraszállás sikeréhez nyújtott jelentős hozzájárulása nyomán érdemesült az űrtávcső névadói tisztességére.Webb a NASA második igazgatója volt 1961-és 1968 között,de mivel egyesek szerint köze lehetett Truman elnöksége alatt bizonyos szexuális üldöztetéses ügyekhez, így 2021-ben néhány kutató megpróbálta az űrtávcső nevének megváltoztatására bírni a NASA döntéshozóit - sikertelenül.
Az eredetileg 2007-re tervezett kilövésből 2021. december 25. lett, magyar idő szerint 13:00 óra, ami a tudomány szempontjából megkoronázta a 2021-es évet. A kezdetben félmillió dollárra taksált költségek meghaladták a tízmilliárd dollárt, de a NASA szakemberei az űrtávcső építéshez biztosan sokkal jobban értenek, mint az előzetes költségkalkulációhoz, és különben is, ha tervük sikerül, és a remélt adatok birtokába jutunk, akkor megérte a csillagászati összeg.
