Durva büntetés járhat azért, ha ezekre az internetes oldalakra keres rá valaki Oroszországban

Olvasási idő kb. 1 perc

Az orosz parlament a napokban fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely pénzbüntetéssel sújtja azokat, akik a tiltólistán szereplő internetes oldalakra keresnek rá.

A bírság mértéke 3-5 ezer rubel között mozog – írja cikkében az Infostart

Így büntetnek az internetezésért

Elfogadták azt a törvényt Oroszországban, amely bírságot szab ki bizonyos internetes oldalak használata esetén. Az új szabály célja, hogy “megelőzzék a szélsőséges ideológiák” terjedését, vagyis elsősorban azokat a felhasználókat büntetik majd, akik tudatosan keresnek rá a tiltott oldalakra. A tiltólista egyébként több mint ötszáz oldalas, az orosz Igazságügyi Minisztérium vezeti, és olyan szervezetek honlapjai vannak rajta, mint Alekszej Navalnij Korrupcióellenes Alapítványa, a Facebookkal és az Instagrammal egyetemben. A hatóságok bírságot csak akkor szabhatnak ki, ha bizonyítani tudják, hogy a felhasználó tudatosan keresett rá az adott oldalakra. A bírság 3-5 ezer rubel között, ez hozzávetőleg 23 ezer forint.

A Facebook is az orosz tiltólistán van
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

Ennél jóval magasabb összegre bírságolják azokat, akik VPN-szolgáltatásokat reklámoznak, itt a bírság 50 és 80 ezer rubel (350 ezer forint) között mozog, ha magánszemélyek teszik ezt. Ha tisztségviselőkről van szó, 80-150 ezer rubel (655 ezer forint) a kiszabható tétel. A törvényt sokan ellenzik, mert attól tartanak, hogy veszélybe sodorja a digitális magánszférához való jogot, illetve, hogy más, súlyosabb vádak alapjául szolgálhat. Egy jogvédő szervezet alapítója szerint a cél mindössze a félelemkeltés, és az öncenzúra növelése. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.