Az elmúlt időszakban jelentős problémát okoztak azok a bűnszervezetek, amelyek külföldieket csaltak Mianmarba hamis ígéretekkel, majd rabszolgamunkára kényszerítették őket. Az volt a feladatuk, hogy napi 16 órában internetes átveréseket kövessenek el.
Beteg, kimerült és rémült férfiak és nők ezrei guggolnak a mianmari határon, összezsúfolódva, arcukat sebészi maszkokkal eltakarva. A hőség égeti a bőrüket, miközben katonai parancsszavakat kiabálnak nekik, számukra érthetetlen nyelven. Ezeket az embereket rabszolgaként használtak fel online csalásokban, arra kényszerítve őket, hogy a bűnözők helyett verjenek át sokakat az interneten. Csak azt hitték, hogy kiszabadultak: még mindig fogságban vannak – a határnál, ahonnan egyelőre nincs esélyük hazajutni.
Internetes átverések után a katonák fogságában
A múlt hónapban a thaiföldi, kínai és mianmari hatóságok összehangolt akciójában több mint 7 ezer embert menekítettek ki azokból a zárt létesítményekből, amelyekben csalások elkövetésére kényszerítettek sokakat. Az online csalásokra szakosodott központokba átverős állásshirdetésekre jelentkező külföldi munkások kerültek be. Elvették tőlük útleveleiket és erőszakkal vették rá őket arra, hogy másokat átverjenek az interneten – adta hírül a Fox News.
A munka megtagadása verést, éheztetést és áramütést jelentett, maga volt a földi pokol
A bűnszervezetek főként ázsiai országokból, például Kínából és Indiából, valamint Kelet-Afrikából származó embereket csaltak kelepcébe. A délkelet-ázsiai országok, különösen Kambodzsa, Laosz és a polgárháború sújtotta Mianmar melegágyává váltak az ilyen típusú csalásoknak, amelyek évente több tízmilliárd dolláros kárt okoznak világszerte.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az ENSZ Kábítószer-ellenes és Bűnügyi Hivatala szerint a csalásokhoz kapcsolódó emberkereskedelem Délkelet-Ázsiában megsokszorozódott, a bűnözésből származó bevétel soha nem látott méreteket öltött.
Ezek több milliárd dollárnak megfelelő összeget hoznak a bűnözők konyhájára, akiknek a nyeresége még a régió egyes országainak GDP-jét is meghaladja.
A nemzetközi közösség egyre nagyobb nyomást gyakorol a helyi hatóságokra annak érdekében, hogy biztosítsák az áldozatok védelmét, jelenleg ugyanis az okmányaiktól megfosztott külföldiek a mianmari határon rostokolnak. Személyazonosságuk ellenőrzése és az adminisztratív eljárások is időigényesek,eközben embertelen körülmények között kénytelenek várakozni a hazatérésükre.
