Ezúttal kicsit hiányosabb öltözékek közül választottunk öt legendás outfitet. A filmvászonról a divattörténetbe bevonult ikonikus viseletek második ötös fogatának legbonyolultabb darabjához sem kellett összesen még félméternyi textil sem, mégis történelmet írt.
Az ikonikus bikini
Az időrendben első ikon nemcsak ebben a téli hidegben hat testet-lelket melengető látványként. A 17 éves Bridget Bardot bikinijének vízcseppjein 1952-ben törtek meg a kelő nap sugarai és férfiszívek ezrei. Annál is inkább, mert előtte ilyet nem nagyon láthattak. Néhány évvel korábban,
1946-ban Párizsban bemutatták már a forradalmian új és szemtelenül szexi kétrészes fürdőruhát
Louis Réard nagyszerű és bizonyára fantáziadús ötletei nyomán. Mégis, az első időkben a közvélemény nem nagyon tudott mit kezdeni ezzel a kacér viselettel, és inkább elítélően gondoltak rá.
Abban igaza volt megálmodójának, hogy robbanáshoz hasonló hatást fog elérni a férfiszívekben, csak az időpontját nem lőtte be pontosan. A névválasztással viszont éppen erre a bombasikerre célzott, amikor
a Csendes-óceánon található Bikini-atollról nevezte el találmányát,
ahol az Amerikai Egyesült Államok 1946 és 1958 között több hidrogén- és atombombát is ledobott kísérleti jelleggel. A bikini elsőként igazán nagyot 1952-ben robbantott és ezzel el is dőlt, hogy az emberiség hosszútávon leteszi-e voksát a korábban megosztó ruhadarab mellett.
Bridget Bardot bevállalta, és ezzel divattörténelmet írt a filmtörténelemben a Manina című film bikinis jeleneteivel.
Egy másik híres bikini a filmvásznon
Pontosan egy évtizeddel később, 1962-ben egy másik bikini is legendássá vált a filmvásznon. Ian Fleming 007-es regényei közül az elsőnek megfilmesített, a Bond-szériát megalapító Dr. No jamaicai forgatásán az első James Bond, azaz Sir Sean Connery oldalán megjelent első Bond-lány, Ursula Andress talán még Bardot-nál is nagyobb detonációt okozott fehér bikinijével. 2003-ban az Egyesült Királyságban
a 100 legszexisebb filmes pillanat közül az első helyre tették a 41 éves jelenetet,
amelyben a jamaicai habok közül kiemelkedik a filmtörténet leghíresebb bikinije, na és nem mellesleg, annak viselője. Ráadásul, tette mindezt az 1960-as évektől zajló szexuális forradalom kibontakozásakor, és ezzel, valljuk be, nyilván rögtön nagyot is lendített az ügyön.
Majd egészen pontosan 40 évvel Andress után, újabb Bond-lány riszált ki a karibi habok közül egy másik sziget fülledtségében.
Kubában Halle Berry egy hasonlóan erős jelenetben – mely a jamaicai „partraszállásnak” áthallása – mutatja be öves bikinijét, ami dizájnjában is erősen hajaz az első Bond-lány legendássá vált viseletére.
A két fürdőruhát egymás mellett ki is állították egy, a Bond-filmek 50 évnyi stílusáról szóló kiállításon 2016-ban Párizsban.
A hiányzó darab is a viselet része
Ha már fülledtség is keveredett az ikonikus ruhadarabok közé, akkor érdemes megemlíteni egy olyan viseletet, ami úgy lett ikon, hogy soha senki nem látta. Sharon Stone hiányzó alsóneműje az Elemi ösztön című film feltehetően legerotikusabb jelenetéből éppen távolmaradásával hívta fel magára a figyelmet.
A híres nagyibugyi
És ha már alsóneműnél tartunk, meg kell említenünk a többszörösen is szerephez jutó bugyilegendát, Bridget Jones nagymamabugyogóját, a méretes és praktikus, ám vágyfokozónak nem éppen javasolható alsónemű-óriást. Már az első részben megismerkedhetünk ezzel a fogamzásgátlóval felérő ruhadarabbal, amely
nagy segítségére van a főhősnőnek álomalakja illúziójának kialakításában.
Az biztos, hogy az átlagon felüli méretekkel rendelkező gigabugyi valóban ütősen hat a Hugh Grant által megformált szívtipró Daniel Cleaverre, aki a második részben már régi jó ismerősként üdvözli a régóta nem látott fehérneműt.
2006-ban Londonban Harry Dellmany árverésvezető aukcióra is bocsátott egyet ezekből a bugyogókból.
A katonák szemüvege, amit nők is viselnek
Első öt ikonikus öltözékünket egy férfi ruhadarabbal zártuk, most a ruházatnak méretüknél fogva alig nevezhető ikonikus darabokat ezért ismét egy legendássá vált férfiviselettel tetézzük meg, ami ugyan nem ruha, csak kiegészítő, de annál népszerűbb évtizedek óta mindkét nem körében. Ráadásul
a korábban bemutatott ballonkabáthoz, és persze sok egyéb divatcikkhez hasonlóan, ezt a terméket is a háborúknak „köszönhetjük”.
Az Amerikai Légierő katonái az 1930-as évek elejére már egyre hosszabbá váló repülőútjaik kapcsán gyakran panaszkodtak az erős napsugárzás okozta fejfájásra, hányingerre. Ez késztette a flotta vezetését arra, hogy megbízást adjon egy New York-i cégnek, a Bausch&Lomb szakembereinek a nap káros sugarait kiszűrő napszemüveg kifejlesztésére. 1937-ben már a civil lakosság számára is megindult a gyártás.
A Ray-Ban néven ismert napszemüvegek máig töretlen népszerűségét és hírnevét nagyban elősegítette a filmipar, főként talán James Dean viseleteként a Haragban a világgal című, 1955-ös mozival. Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy női legendához kössük, az 1961-es Álom luxuskivitelben című filmben Audrey Hepburn kiegészítőjeként is megemlékezhetünk róla egy több szempontból is ikonikus outfit egyik meghatározó elemeként.
