A feltámadás ünnepe nem igazi, ha nincs otthon édesség és sütemény! Ilyenkor még azok is nekifognak a sütésnek, akik egyébként nem szoktak a tűzhely mellett szorgoskodni, és a cukrászdákban is élénk a forgalom. Magyarországon a kalács, a különféle színes, marcipánrépás vagy nyuszis, illetve tojáscukorkákkal díszített torták a kedvencek, persze a csokoládés édességek mellett. Néhol az egyébként karácsonykor dívó bejgli is hozzátartozik a többnapos ünnep hagyományaihoz, akárcsak a locsolóknak szánt sós és édes aprósütemények illendő választéka.
Az édes íz régen szinte ünnepi kiváltság volt, a cukorka, a bonbon, a csokoládé pedig megbecsült, ritka ajándék. De húsvétra szinte minden háznál sütöttek az asszonyok, hogy legyen mivel várni a locsolókat. A tojás ilyenkor – szerte a világon – nemcsak fontos alapanyag, de a megújulás, a tavasz jelképe is.
Hazánk egyes vidékein más és más ilyenkor a kínálat. Borsodban például szirkát kóstoltam többször, amit sárgatúrónak is hívnak. Ehhez a tejet cukorral és sóval felforralják, a tojásokat beleütik egy tálba, és villával átkavarják. Amikor a tej felforr, beleöntik a tojásokat, lassú tűzön folyamatosan kevergetve addig főzik, amíg a tojások túrószerűen össze nem állnak. Vászonruhába rakják, és összekötve, fellógatva hagyják kicsöpögni a levét.
Változnak persze a hagyományok is. Akik régen szirkával foglalatoskodtak, ma már lehet, hogy répatortát sütnek, amely az elmúlt 20 évben amerikai behatásra vált divatossá Magyarországon, akárcsak a muffin.
A szirka távoli rokona az oroszok túróból alkotott pászhája, amelynek elegáns változata kandírozott gyümölcsökkel készül, és a formából kivéve kirajzolódik rajta az X és a B, a Hrisztosz Vaszkresz szavak cirill kezdőbetűi. A kulics is más ma, mint hajdanán, a moszkvai cukrászdákban sűrű tejszín és díszcukor teszi fel rá a koronát.
Grúziában is az év egyik legfontosabb ünnepének számít a húsvét. Az ünnep előtt 2 hónappal a vallásos grúzok már nem fogyasztanak húst, tejterméket, de halat és tojást sem. Virágvasárnap a templomban megszenteltetik azokat a kis zöld ágakat, amelyekkel az ünnep idején otthonaikat díszítik. A tojásokat pirosra festik, ez a szín szimbolizálja Krisztus vérét. Húsvétvasárnap előtt egy héttel vízzel teli tálkába vattákat raknak és megszórják egy marék búzaszemmel, majd várják, hogy növekedjen. A zöld fű az új élet, Krisztus feltámadásának szimbóluma. A főétel juhból készül, desszertnek mazsolás süteményt, paskát fogyasztanak.
Az olaszok kalácsa, közepén pasztellszínre festett tojáskával, hasonlít az újabban nálunk is divatos minikalácsokra, amelyek jól illenek a sonka mellé. Toszkánában olyan citromos sütit kínálnak ilyenkor, amely úgy néz ki, mint egy imádkozó ember. A tradicionális húsvéti pite is innen származik, ennek alapja a ricotta.
Az egyik legfinomabb húsvéti sütemény a colomba, amely galamb alakú formában sül, és Olaszország északi régiójából származik. A karácsonyi panettonéhez hasonlóan készül, de más a formája, és a tetején található ropogós mandulamáz is megkülönbözteti attól. Liguriából való a torta pasqualina (húsvéti torta). Az eredeti recept szerint ennek a sós tortának 33 leheletvékony tésztalap az alapja. A harminchármas szám nem véletlen: Krisztus éveinek számát jelöli. Tölteléke többnyire mángold, újhagyma és tojás.
A nápolyi eredetű pastiera ricottás, tojásos, tejben főtt búzával töltött linzertészta, amit fahéjjal, kandírozott gyümölcsökkel, narancshéjjal, vaníliával tesznek még ízletesebbé.
Finom nyalakodnivaló a crema pasticcera, egy olyan, önmagában is nagyon finom krémkompozíció, amelyet különféle péksütemények, torták töltésére, gazdagítására is használnak.
A húsvéti menünek és alapanyagainak világszerte szimbolikus jelentősége van. Mostanra szinte mindenütt elterjedt a húsvéti kalács sütésének hagyománya, amit többek között az angolok is magukénak vallanak. A hot cross bunst, a kereszttel mintázott fűszeres kalácskát az Angliában élő több százezer magyar is hamar megszerette.
Németországban ilyenkor bárány-, nyuszi- vagy csibeformájú desszerttel rukkolnak elő a háziasszonyok. Az Osterlamm, vagyis a húsvéti bárány a legjellegzetesebb desszert.
Svájcban az osterchüechli a hagyományos ünnepi édesség.
Csehországban a mazanec jellegzetes húsvéti édes élesztős kenyér, rummal áztatott mazsolával és mandulával teszik még finomabbá. A kenyér kérge szinte aranylóan fénylik és ropogós, de belül puha. Füstölt, főtt csülökhöz és persze sörrel fogyasztják.
A széles lengyel süteményválasztékból ilyenkor a babka wielkanocna a kedvenc, ez a kalács a gyümölcskenyér és a kuglóf egyfajta mixtúrája, amelyet mindig gazdagon díszítenek.
Svédországban húsvétkor különösen sok semla fogy – hogy rokona-e a szó a mi zsemlénknek, az nem bizonyított. A kis süteményt kettévágják, és tejszínhabbal töltik meg, külsőre inkább csokoládé nélküli indiánerre vagy képviselőfánkra emlékeztet. A semla egyébként szinte egész évben népszerű, külön semlanap is létezik. Igen kedveltek a nagy kartonpapírból formázott nyuszik és tojások, amelyeket a szülők különféle édességekkel tömnek meg, valamint a fahéjas és almás csigák, a mandulás sütemények. Divat otthon marcipánt készíteni.
Nagypénteken a harangok Rómába mennek, vagyis elhallgatnak Franciaország-szerte, és csak reggel szólalnak meg újra, jelezvén, hogy Jézus feltámadt. Ilyenkor a szülők a ház körül és a kertben csokitojásokat rejtenek el, amiket a gyerekeknek a miséről hazatérve kell megkeresni.
Itt a tojásokat nem a nyuszi hozza, hanem a Rómából visszatérő harangok szórják szét, bár újabban már a nyuszi is főszerephez jut. Az egyik leghíresebb húsvéti sütemény az elzászi cukrosbárány, azaz lamala. Üreges bárányformába töltik a kelt tésztát, ebben sütik ki. A franciáknál is fontos szerepet játszik a tojás: Bessières városában annyira szeretik az omlettet, hogy egyszer 15 ezer tojásból készítettek egy gigantikus méretűt, amelyből akár az egész város jóllakhatott.
A csokoládémesterek ilyenkor különösen kitesznek magukért. Bizonyára mindenki emlékszik még a Csokoládé című amerikai–francia–svéd filmklasszikusra, amelyben Vianne – Juliette Binoche Oscarra jelölt alakításában – káprázatos húsvéti édességparádét szervez.
A görögök ortodox hitűek, és a húsvétot egy hétig ünneplik. Nagycsütörtökön három tésztadarabból font húsvéti briós kerül az asztalra, amely a Szentháromságot jelképezi, és amelynek a tetején a szimbolikus jelentőségű piros tojásokat helyezik el. Szombaton ezekkel már koccintóversenyt rendeznek, akié nem törik be, az a nyertes. Még mielőtt az elmaradhatatlan bárányt a sütőbe raknák, tepsiszámra készülnek a különféle sütemények. Az egyik kedvenc a koulourakia, mini vajas kalács, megszórva szezámmaggal.
Spanyolországban tejjel, tojással és mézzel készült keverékkel panírozzák be a kenyeret és olívaolajban sütik ki. Ehhez az édességhez, a torrijashoz, különböző mártogatósokat kínálnak.
Libanonban a húsvéti asztal fontos eleme a maamoul, egy mogyorós-datolyás töltelékű búzadarás-cukormázas aprósütemény. Ennek tésztáját már néhány nappal az ünnep előtt összeállítják. A sütemény elkészítésében a família valamennyi tagja részt vesz. A maamoulon kívül még számos más édesség készül az ünnep tiszteletére. A tortákat vagy a pitéket sokszor egy közeli pékségben süttetik meg.
Brazíliában a kerek, mandulával és pici színes tojáscukorkákkal meghintett, középen lyukas tortaféle ugyanolyan népszerű, mint a paçoca: ennek a tésztáját zúzott mogyoró, cukor, só és más nyers összetevők alkotják.
