Nem sok jóval kecsegtetnek a kutatók a klímaváltozással kapcsolatban. A klímaszorongók pedig elkezdtek kutakodni, hová meneküljenek a borús jövő elől.
A nemrég megjelent legfrissebb jelentés szerint a megállíthatatlanul gyarapodó és fogyasztó emberiség olyan sok plusz-szén-dioxidot eregetett a légkörbe, hogy ha most egyik pillanatról a másikra eltűnnénk a Föld színéről, a globális felmelegedés akkor is tovább folytatódna, és ez beláthatatlan folyamatokat indíthat el.
Az már nekünk is feltűnhetett, hogy szinte alig havazik telente Magyarországon, de nemcsak nálunk, hanem az egész északi féltekén egyértelműen csökkent a tavaszi hótakaró 1950 óta. Gyakoribbá váltak ugyanakkor a szélsőséges időjárási helyzetek, például hőhullámok, felhőszakadások, viharok, szárazság, áradás.
A világtengerek szintje 15 centiméterrel lett magasabb 1900 óta, és ha elolvadna Grönland teljes jégtakarója, további méterekkel emelkedne a vízszint.
Velencéből például csak néhány kupola és torony látszana.
Ilyen és ehhez hasonló hírekkel bombáznak minket nap mint nap. Nem csoda, hogy sokakat ez szorongással tölt el, és igencsak borúsnak látják a kilátásokat, a sarkosan fogalmazó média pedig rendre meg is erősíti őket ebben az érzésükben.
Ők a klímaszorongók, a klímapánikolók,
akik annyira komolyan veszik a jóslatokat, hogy többen elkezdtek kutakodni, hová is meneküljenek, ha a felmelegedés folytatódik, a változások pedig elviselhetetlenné válnak.
Szóba se jöhet Skandinávia?
Kézenfekvőnek tűnnek a hidegebb északi országok. Ám azt még a legpesszimistább kutatók sem gondolják, hogy Skandináviában tartós langymeleg lesz a közeljövőben.
Kanada viszont kedvelt célpont. Ritkán lakott, fejlett ország, csordultig tele természeti értékekkel. Más kérdés, hogy bejutni oda meglehetősen nehézkes, ember legyen a talpán, aki a letelepedési procedúrán végigmegy.
Egy másik favorit a létező legtávolabbi ország mitőlünk: Új-Zéland. Érintetlen hegyes-dombos vidékek, termékeny földek, távol minden civilizációs nyűgtől, veszélytől. A világ milliárdosai – például Larry Page, a Google egyik alapítója – pár éve rákaptak az országra, és elkezdték felvásárolni a földeket. Az új-zélandi kormány pedig partner ebben, és tárt karokkal várja a szupergazdagokat, feltéve hogy három éven belül tízmillió dollárt fektetnek be a szigetországban.
Jönnek a klímamenekültek?
De mi is felkerültünk a klímaszorongók térképére, méghozzá a hollandokéra, akik a mélyföldjeikre betörő tenger elől menekülnének a termőföldekben gazdag, mérsékelt Magyarországra. Sokan már meg is tették, a Balaton környékén, Somogyban és más, főleg dunántúli tájakon egyre több holland telepedett le. A jelenség még a színházat is megihlette, és az elképzelt jövőbeli holland migránsáradatról még színdarab is készült 2008-ban.
Jó helyen vagyunk, úgy tűnik, nem kell elköltöznünk, hiszen még a legborúsabb elképzelések szerint is élhető, mérsékelt klímánk lesz. Megszaporodnak ugyan a szélsőségek, az árvizek, az éghajlati zónák pedig némileg északabbra tolódnak, ám nem valószínű, hogy a Kárpát-medence mediterrán narancsvidék lesz valaha is. Legfeljebb a farkasordító hidegek lesznek egyre ritkábbak.
