Bizarr történelem: az első mikrókkal még nem ételt, hanem hörcsögöket melegítettek

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

1946-ban teljesen véletlenül találták fel a mikrohullámú sütőt. Percy Spencer mérnök, radarspecialista és csokiimádó tesztelte éppen a mikrohullámokat a radarkészülék előtt, amikor a zsebében lévő édesség olvadni kezdett.

Kollégáival összeszedtek gyorsan többféle élelmiszert és elkezdték megfigyelni, hogy hat rájuk a nagy sűrűségű elektromágneses mező. Mivel teljesen új területre merészkedtek, az arcukba robbanó főtt tojástól kezdve a szerteszét szóródó pattogatott kukoricáig minden megtörtént velük, ami csak lehetséges. Ám ahhoz kétség sem fért, hogy feltaláltak egy gépet, ami képes megmelegíteni és akár megfőzni az ételeket, mégpedig meglepően gyorsan. Na de hogy kerültek bele a hörcsögök?

Percy Spencer azon dolgozott, hogy a mikrohullámú sugárzást generáló magnetronokat elhelyezze egy Faraday-kalitkába. Ez egy fémhálóval borított terület, ami blokkolja az elektromágneses mezőt. Voilá, megszületett a biztonságosan használható mikrohullámú sütő. No persze mérete vetekedett egy hűtőszekrényével, de ettől még hamar népszerűvé vált. 1947-től már éttermeknek adták el őket ötezer dolláros, azaz mai pénzre átszámítva hatvanezer dollárnak megfelelő összegért. Az újfajta eszköz ennélfogva csak akkor kezdett elterjedni a háztartásokban, amikor kisebb és olcsóbb lett. Ehhez várni kellett egészen a hatvanas évek végéig. Oké, figyelem, most jönnek a hörcsögök

Jackie Copeland az első Radarange készülékkel 1946-ban
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Amíg el nem kezdték Radarange néven konyhai eszközként árulni a mikrohullámú készülékeket, addig különböző tudósok kísérleteztek velük. Az ételt felmelegíti, ez rendben van. A különböző textúrájú, sűrűségű ételeket máshogy kezeli, ezt is kipipálták. Ha fém kerül a berendezésbe, ami visszaveri a mikrohullámot és eltereli az útját, az károsítja a magnetront, szikrákat, akár tüzet generál. No de mire képes még ez a melegítő szerkezet? Vajon milyen hatással van a fagyasztott patkányokra és hörcsögökre?

Hogy jöttek szerencsétlenek egyáltalán számításba?

A negyvenes évektől kezdve a tudósok folyamatosan fagyasztották a rágcsálókat különböző hőmérsékleteken, hogy kikísérletezzék, meddig maradnak életben. Ezután hőhatással próbálták őket újra életre kelteni. Végső soron arra próbáltak rájönni, hogyan tárolhatók hatékonyan a szövetek és az emberi vér: mi történik, ha megfagyasztjuk és utána felolvasztjuk? Mennyire szállíthatók így transzfúzióhoz vagy a szervek átültetéshez? Vajon növelhetnék a levett vér tárolási idejét az akkori három hétről akár hónapokra?

Így találták fel a világ második mikróját

A fagyasztott rágcsálók kiolvasztásának sikerrátája meglehetősen alacsony maradt. Ha sikerült is életre kelteni a félig megfagyott hörcsögöt vagy patkányt, csak súlyos égési sérülések és fájdalom árán. Ekkor pattant ki az ötlet James Lovelock ma is élő, híres tudós fejéből, hogy talán kíméletesebb lenne, ha a lefagyasztott állatokat mikrohullámmal működő készülékben olvasztanák ki ahelyett, hogy forró fémspatulákat érintenének a bőrükhöz. Ehhez nem Spencer találmányát használták, hanem tulajdonképpen újra feltalálták és megépítették a mikrót magnetronok és Faraday-kalitka segítségével. Diatermiával, azaz az elektromos áram szövetekre kifejtett hőhatásával már az 1800-as évek óta kísérleteztek. Lovelock ezt használta ki az általa megépített mikrohullámú gépezetben. A behelyezett fagyasztott hörcsögök egy része csodás módon égési sérülések nélkül újra életre kelt. Még tanulmányokat is megjelentettek arról, hogyan hozták vissza mikrohullámú diatermiával az életbe a nulla vagy +1 Celsius-fokos testhőmérsékletű rágcsálók 80-100 százalékát. Úgy tűnt, rábukkantak valami nagyon fontosra.

Nem állítjuk, hogy ez a folyamat bármennyire is állatbarát lett volna, sőt. A tudósok annyira lázba jöttek, hogy egy szegény patkányt egymás után tíz alkalommal fagyasztottak le és olvasztottak ki. Túlélte a kezelést. Lovelock pedig – reméljük, csak azután, hogy alaposan kitisztította a készüléket – a nagy sikert megünneplendő krumplit főzött magának ugyanabban a mikróban

Az állatok ilyen típusú kísérleti fagyasztását azóta már nem végzik. Kiderült, hogy egy hörcsögnél nagyobb élőlényt nem lehet nulla közeli testhőmérsékletűvé hűteni, majd újra felmelegíteni – legalábbis mikróban semmiképpen. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.