Megdöbbentő: így néznek ki ma a magyar határátkelők Ausztria felé

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Vas megyéből naponta tízezrek indulnak Ausztriába dolgozni: a lassú pusztulás látványával búcsúznak el mindennap Magyarországtól a teljesen magukra hagyott határátkelőkön.

A HelloVidék járt utána, milyen állapotban is vannak jelenleg a Vas megyéből Ausztriába átlépést biztosító határátkelők, melyeken fő szabályként ugyan megszűnt 2007-ben a személyi okmányok ellenőrzése, ám időről időre azért még előfordul, hogy elkérik az átkelők iratait. 

Kőszeg és Rőtfalva, azaz Rattersdorf közt csak biciklivel lehet átkelni a határon: gondozatlan környezet fogadja az ide érkezőt, a határátkelő épületén kiadó felirattal. Már három éve megvolt a szándék, hogy az épületet kivehesse valaki, de ezek szerint nem túl kapós az autóronccsal és üvegszilánkokkal teli környezetben álló, düledező egykori átkelő.

A bucsui határátkelő már 2011-ben sem volt túl jó állapotban, ez azóta csak romlott
Fotó: Kászoni László / MTI
Idézőjel ikon

A bucsui határátkelő tetején gaz nő, az ablakok betörtek, rozsdás fémhulladék mindenhol, lógó vezetékek tarkítják az összképet.

A HelloVidék megkérdezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t arról, mi lesz a romos épületek sorsa. Mint megtudták, vagyonkezelésbe adásukat előirányozták, arról ugyanakkor nem tudtak felvilágosítást adni, létezik-e konkrét terv ezekkel, illetve hogyan lehetne még hasznosítani az átkelőket. 

A lerobbant magyar határátkelők felújítását, illetve a nem használt, nem schengeni átkelők lebontását ugyanakkor már 2019-ben kormányhatározat rendelte el. A folyamatnak 2020-ig le is kellett volna zajlania.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.