A forgalomban lévő pénz 98 százaléka hamis ebben az országban

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Szomáliában már régóta tervezik, hogy új bankjegyeket nyomtatnak, a régieket pedig a hamisítás elleni küzdelem érdekében kivonják a forgalomból. Szomáliföld viszont közben kikiáltotta függetlenségét, ami polgárháborús helyzetet eredményezett. Bár elszakadását nem ismerte el a nemzetközi közösség, önálló politikai rendszere, kormányzati intézményei és saját pénzneme van.

Mindig vonzottak azok az országok, amelyek csak papíron léteznek, és amelyeket a világ hivatalosan nem ismer el. Ezek a helyek sajátos légkört árasztanak, mintha a történelem és a politika egy különleges színpadot rendezne számukra. De amikor olyan helyre sikerül eljutni, ahol ennek következtében még a helyi fizetőeszközökben sem lehet megbízni, az bizony fel tudja adni a leckét. Mert ha hamis pénzt adnak a váltásnál vagy visszajáróként a vásárlásnál, azzal a következő helyen, ahol fizetni akarok, könnyen felsülhetek.

Így kerülhet hamis pénz a forgalomba

A nap sugarai aranyló fénybe vonják a mogadishui Bakaara piacot, ahol színes napernyők és árusító pultok kavalkádja terül el a szemünk előtt. A környező sikátorok tele vevőkkel, akik élénken alkudoznak gyümölcsökre, fűszerekre vagy éppen elektronikai eszközökre. A háttérben az imám hangja szűrődik át a minaretből, ritmust adva a zajos forgatagnak. Helyi kalauzunk, Ahmed, épp nekünk segítene a vásárlásban, és az általunk átadott színes bankjegyköteget lobogtatja a kezében. Arcán bizonytalanság tükröződik, ahogy az árussal vitázik. „Nem fogadja el ezt a pénzt, mert hamis” – fordítja le az ellentmondást nem tűrő visszautasítás okát.

Kötegekben állnak a bankók a piacon, de hogy mennyi hamis pénz lehet köztük, nem tudni
Fotó: Getty Images

Mi valószínűleg jobban megrökönyödünk, mint ő. Az árus döntése ugyanis számára egyáltalán nem lehet meglepő, tekintve, hogy Szomáliában a forgalomban lévő pénz 98 százaléka hamis. Ez a megdöbbentő adat az IMF regionális vezetőjétől származik, aki nyilvánosan beszélt az ország pénzügyi kríziséről.

Idézőjel ikon

Azóta nem nyomtattak új bankjegyeket, hogy Szomália polgárháborúba süllyedt

mondta Samba Thiam, aki szerint hitelesnek csak az a 2 százaléknyi pénz tekinthető, amelyet még 1990–91-ben bocsátottak ki, de azóta mind nagyon elhasználódott. A központi bank hiánya és az instabil politikai légkör pedig csak tovább súlyosbította a problémát.

Illegálisan nyomtatták a pénzt

Szomália hosszú évek óta küszködik azzal a különös helyzettel, hogy az ország bankjegyeinek jelentős részét illegálisan nyomtatták. Az 1991-es állami összeomlást követően, amikor a központi kormány megszűnt létezni, a pénzhamisítás gyakorlatilag mindennapos tevékenységgé vált. Nemcsak helyi csoportok, hanem külföldi szereplők is hozzájárultak a kaotikus állapothoz.

Az árusok próbálják kiszűrni a hamis pénzeket, de minden egyes bankjegyet nincs lehetőségük végignézni
Fotó: Dave Primov / Getty Images Hungary

A piac forgatagában a mi példánk nem egyedi. A vásárlók és az árusok állandó harcot vívnak a hamis pénzek elkerüléséért, miközben a mindennapi élet olyan apró feladatai is, mint mondjuk egy kiló rizs megvétele, szinte lehetetlen kihívássá válnak. „Ebben a helyzetben az ember már annak örül, ha nem is sokat, de legalább rendes pénzt kap a portékájáért” – teszi hozzá Ahmed szabadkozva, miközben az árusok előtt sorakozó pénzkötegekre mutat. Amik azért olyan hatalmasak, mert a legnagyobb címletű bankó az 1000 shillinges, miközben az infláció úgy elszaladt, hogy azt már százasával kell kötegelni ahhoz, hogy valamit is venni lehessen belőle. 

Az infláció még a hamis pénznél is rosszabb

A bizalom a pénz legnagyobb támasza – de mi történik, ha ez a bizalom teljesen elvész? Jól mutatja ezt Szomália példája, ahol a társadalom életének szinte minden szegmensét megmérgezte ez a folyamat. Még azok a kevesek is, akik nagyobb vagyonnal rendelkeznek, attól tartanak, hogy egy nap az egész értéktelenné válik. Egyes helyeken már csak külföldi valutát, például amerikai dollárt fogadnak el. Az ország 2017 óta tervezi új bankjegyek kibocsátását a hamisítás elleni küzdelem érdekében, de valami mindig keresztülhúzza a számításukat: hol a biztonsági helyzet romlik, hol a koronavírus-járvány szól közbe. 

Egy kisebb vásárláshoz is rengeteg pénzre van szükség
Fotó: Wikimedia Commons

Így az utcai piac egy külön színpad lett, ahol minden tranzakció egyben játék a túlélésért. Miközben Ahmed másutt újra nekiveselkedik az alkudozásnak, a távolból egy már többször hallott helyi dal csendül fel, amely a reményről szól. Bár az előadó egy szerelemről énekel, de a szöveg akár erre a helyzetre is ráhúzható: remélhetőleg egyszer a pénzügyi rendszer stabilizálódik, és az emberek ismét bízhatnak majd a kezükben tartott bankjegyekben.

Egyelőre azonban a Bakaara piac forgatagában az élet a megszokott medrében zajlik: hiteles bankjegyek keverednek hamisakkal, ám az emberek minden nehézség ellenére is próbálnak boldogulni. Ez Szomália. A túlélés művészete, ahol a napi küzdelem és a remény kéz a kézben jár.

Hogy milyen vadonatúj forint jöhet a jövőben, arról ebben a cikkünkben írtunk.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.