Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy görög youtuber, az A Greek Solo csatornát üzemeltető Anastasios Karantakos lehet az első, aki az ukrán háború miatt menekülőkről készített dokumentumfilmet.
Kicsin múlt csak, hogy a görög filmest nem Ukrajnában érte a háború: Anastasios Karantakos, vagyis Tasos hetek óta szervezte kiutazását, február 23-án is találkozókat egyeztetett, majd másnap arra ébredt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az eredeti terveknek megfelelő módon ugyan nem tudott az országba eljutni, de nem sokkal később mégis a magyar, majd a lengyel határon, később pedig Lvivben találta magát.
Utazós videókkal indult
A fiatal görög youtuber korábban nem frontvonalak közelében készítette filmjeit: 2020 óta gyárt utazási tematikájú filmeket, és ezt megelőzően is ebben a témában írt cikkeket, és töltött fel fényképeket weboldalára. Első filmjei még egészen mások voltak, mint legutóbbi három videója, közte az ukrán menekültválságról forgatott kisfilmmel.
„2019-ben Mianmarban jártam, akkor változott meg az elképzelésem arról, hogyan szeretnék dolgozni. Egy kis törzs kihalóban levő tradícióját ismertem meg itt: ezek a nők arcukat tetováltatták, hogy jobb esélyük legyen férjhez menni, ám a szokást 1962-ben betiltották. Most még él egy generáció, amely mesélni tud erről a hagyományról” – mondta el Tasos a Dívány olvasóinak adott interjúban. Azóta készített már videót a mexikói túlhalászásról is.
Ukrajnába készült, amikor kitört a háború
Épp mexikói filmjének vetítésén találkozott azzal az ukrán barátjával, akivel elkezdett utazást tervezni az országba.
„Régóta figyelemmel kísértem a helyzetet, február eleje óta voltam kapcsolatban a dokumentumfilm elején is hallható barátommal. Arra gondoltam, hogy érdemes lenne Ukrajnába utazni, és megnézni, a valóságban mi történik ott. Nem vagyok újságíró, de sokszor mégis ilyen munkát végzek – szeretném megmutatni azt, amit a hírekben nem láthatunk”
– mondja Tasos, aki szerint senki nem számított arra, hogy olyan totális háború bontakozik majd ki Ukrajnában, amilyet jelenleg megélnek az ország lakosai. „Sok emberrel beszélgettem, de erre senki sem számított. Február 23-án este még a forgatási menetrendet egyeztettük, másnap pedig arra ébredtem, hogy rengeteg üzenet vár a telefonomon azzal, hogy ne menjek, kitört a háború” – fogalmaz.
Az utazásszervezésben segítő barátja harkivi, neki már az első napokat is a föld alatt bujkálva kellett eltöltenie: a fiatal filmest a tehetetlenség érzésével töltötte el, hogy mégsem tudja meg, tényleg az történik-e Ukrajnában, amiről a hírek szólnak.
„Sajnáltam, hogy háború kezdődött, de azt is, hogy nem tudok ott lenni, és megmutatni, ami történik.”
A menekültek sorsát akarta bemutatni
Nem sokkal a konfliktus kezdete után azonban mégis nekiindult, igaz, akkor nem azzal a szándékkal, hogy belépjen Ukrajna területére. A menekültek történeteit akarta megmutatni, ezért olyan határátkelőt keresett, ahova vonattal, könnyen el tud jutni – így esett választása Záhonyra.
„Az első tervben nem szerepelt, hogy Ukrajnába menjek, azt hittem, nem lehet belépni az országba. A magyar, a lengyel és a román határon terveztem forgatni. Záhonyban aztán újságírókkal találkoztam, akik elárulták, hogy ez igenis lehetséges, és azt is megtudtam, hogy a lengyel határnál sokkal intenzívebbek a történések, több az ember és a sztori is, így elindultam oda” – árulta el Tasos.
Útja nem volt könnyű: egy hátizsákkal, autó nélkül érkezett. A magyar határnál a CNN egy újságírója segített neki szállást találni, majd Budapestre visszavonatozva indult tovább a lengyel határhoz, ahol egy helyi önkéntes fogadta be otthonába. Medykában aztán megismerkedett filmje egyik szereplőjével, Davide Martellóval – a férfi zongoráját viszi háborús konfliktusok helyszíneire, ahol zenéjével segít az emberek lelkét megnyugtatni. Zongorájával Afganisztánban is járt már, fő képünkön is ő zenél. Martello sem tervezett átkelni a határon, de együtt végül nekivágtak az olasz zenész autójában.
Lehet folytatása is a dokumentumfilmnek
A páros végül Lvivig autózott, ahol egyik éjjelüket egy menekülteknek szánt óvóhelyen tölthették, ebben a városban szólaltatta meg a görög filmes a legmegrázóbb történeteket elmesélő menekült családokat.
Megrendítő képsorokon beszél egy fiatal ukrán lány arról, hogyan csapódtak be bombák a kertjükbe,
a film talán legerősebb, orosz anyáknak szánt mondatával lezárva mondanivalóját. „Ha van gyerekük, ő legyen a legfontosabb dolog az életükben, nekik ne kelljen látniuk azt, amit nekem kellett.”
Tasos egy hétig forgatott a menekültválságról, kisfilmje már megtekinthető YouTube-csatornáján, de feljebb cikkünkbe ágyazva is elindíthatod. Azt mondja, lehet, hogy visszatér még a lengyel határhoz forgatni a témáról, De mivel teljes mértékben maga finanszírozza filmjeit, nem lehet biztos benne, hogy lesz erre lehetősége, azonban úgy véli, nagyon fontos, hogy ezeket a képsorokat rögzítette. „Nem tudok arról, hogy készült volna már hasonló film. Persze én az ország biztonságos részén tartózkodtam, de néhány nap múlva már Lvivtől nem messze is bombáztak, szóval sosem tudhatod, hogy ahova mész, az biztonságos-e. Néhány év múlva ennek a filmnek történelmi jelentősége lehet” – mondja.
