Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelenlegi háborús helyzet legújabb fejleményei gyorsabban elérhetnek hozzánk, mint valaha, aminek köszönhetően akár élőben is követhetjük az óvóhelyeken zajló eseményeket vagy a tankok vonulását. Mindez a közösségi oldalak óriási térnyerésének köszönhető, de van az egészben valami morbid.
A közösségi oldalak térnyerése teljesen átalakította, a jelenlegi háborús konfliktus pedig felforgatta a világot. Ha a két faktort pedig összetesszük, akkor egy olyan, egyszerre groteszk és egyszerre bámulatos elegyet kapunk, mint az a félig virtuális, félig nagyon is valós világ, ahol gyakorlatilag TikTok-videókon keresztül nézhetjük a „harmadik világháborút”.
Merre tart a világ?
A fentihez hasonló mondatok ezrei hangzanak el nap mint nap a netes felhasználóktól az orosz–ukrán harcok kitörése óta. A közösségi médián keresztül áramlik az információ, a videók gyorsabban elérnek az emberhez, mint a híradó műsorába, és a véleményét is bárki viszonylag szabadon kifejezheti, akár komment, akár Twitter-bejegyzés formájában. A legmodernebb eszközök és felületek segítségével íródó világra nem árt rákapcsolódni, és ezt jól tudja mindenki, a politikusok sem kivételek ezalól.
A net ural mindent?
Az Ynsight Research sajtókutatása szerint az online tereken zajlanak az igazi párbeszédek, ahol ezúttal smink és frizura témájú videók helyett gyakorlatilag mindenki a háborúról beszél. Ezt a tényt támasztja alá az is, hogy a háborúval kapcsolatosan rekordmennyiségű online diskurzust regisztráltak, mintegy 150 405 142 megjelenést és ehhez kapcsolódó ezerszeres interakciót a vizsgált elmúlt egy hétben. A közösségimédia-platformok közül a legtöbb tartalom a gyors helyzetjelentésekre alkalmas és a nemzetközi politikai és közéleti szereplők által leginkább preferált Twitteren jelent meg, összesen 141 780,220 nyilvános tweetet tettek itt közzé. Ebből 2 370 955 jelent meg Ukrajnában, míg 2 588 114 Oroszországban. Az arányok azt tükrözik, hogy az ukránok a közösségi média ezen csatornáját jobban használják – ezt jól mutatja az a tény is, hogy az egyik legnépszerűbb tweet Zelenszkij ukrán elnöké, amelyre 360 991 felhasználói reakció érkezett. Ugyanakkor nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az oroszok saját közösségimédia-felülettel is rendelkeznek, amelynek a legutóbb közölt adatok szerint 66 milliónál több felhasználója van.
A közösségi média több szempontból tölt be kiemelten fontos szerepet az orosz–ukrán háború tekintetében. Egyrészt a hivatalos (kormányzati, nemzetközi szervezetektől, politikusoktól és pártoktól származó) információtovábbítás egyik fő eszközévé vált a konfliktus kiéleződése óta, amely leginkább a gyors és nagy tömegek elérését biztosító jellegének köszönhető.
A hivatalos politikai szereplők egymás közötti, de a nyilvánosságnak szánt üzenetei mellett szintén jelentős szerepet játszanak a közösségi platformok a félprofesszionális humanitárius szféra szerveződésében,
mely platformok hazánkban leginkább a Facebook oldalán szerveződnek.
Míg az előbbi esetben az egyszerű felhasználók mindössze passzív befogadóként jelennek meg, addig az utóbbi időszakban jelentős szerveződésnek lehettünk tanúi a civil társadalom vonatkozásában is. Az Ukrajnával szomszédos országokat érintő humanitárius katasztrófa kezeléséért tett erőfeszítések gyors és hatékony eszközévé váltak a különböző közösségimédia-platformok. A magyarországi közösségimédia-használat Facebook-dominált jellege miatt Magyarországon leginkább Facebook-csoportok alakulásában figyelhető meg a jelenség. Az Ukrajnából érkező menekültek megsegítésére rendkívüli gyorsasággal létrehozott csoportokban az egyszerű állampolgárok a civil szervezetekkel, önkormányzatokkal és vállalkozásokkal együttműködve igyekeznek a segítségnyújtás részleteit megszervezni (pl. szállás, közlekedés, élelmiszer biztosítása). A megmozdulás méretét mutatja, hogy az egyik legnagyobb Facebook-csoportban már közel 100 ezer tag gyűlt össze néhány nap leforgása alatt.
A közösségi felületek másik oldala, avagy így válik Putyinból mém
A közösségi média ugyanakkor platformot biztosít az események dokumentálására, valamint a felhasználók, az állampolgárok véleményének megosztására is. Az Ukrajna területén kirobbant háború kezdete óta hatalmas mennyiségű ezzel kapcsolatos tartalom generálódott az interneten, amely kifejezetten érdekes képet mutat a mémek és TikTok-trendek internetes kultúrájában. Míg a Facebook hazai vonatkozásban továbbra is a legrelevánsabb platform a témában, nemzetközi szempontból a diskurzus leginkább a Twitteren jelentős. Bár itt is fontos szerepet játszanak a mémek, az itteni kommunikáció jóval komolyabb és a megszokott politikával kapcsolatos online kommunikációhoz hasonló hangvételű, mint amit a TikTokon tapasztalhatunk. A rövid zenés-táncos videók megosztására létrejött, azóta azonban átformálódóban lévő alkalmazást az utóbbi napokban elöntötték az ukrán–orosz konfliktussal kapcsolatos tartalmak.
A TikTokon megjelenő videók egy része a hagyományos médiaportálok (pl. televízióadók, online hírportálok stb.) csatornáiról származnak, amelyek általában politikusok nyilatkozatainak, riporterek bejelentkezéseinek rövid részleteit vagy televízióból származó képsorokat osztanak meg. A videók többsége azonban az egyszerű felhasználóktól származik, akik a platform működésének megfelelő módon, trendek keretében reagálnak az eseményekre. Azok számára, akik nem regisztráltak a TikTokon, úgy lehet jellemezni ezeket a trendeket, mint olyan videók sora, amelyek több közös jellemzőt tartalmaznak, azonban a tartalom különböző kontextusokba kerül a felhasználók értelmezésein keresztül. Ilyen közös jellemző lehet a videó témája, a képi világ, a videón szereplő tevékenység, a videóban használt hang stb. Az Ukrajnával kapcsolatos tartalmak több ilyen trend kialakulását is eredményezték, amik részben humoros módon, részben komolyabb hangvételben kapcsolódnak az eseményekhez.
Ezek közül az egyik legjelentősebb trend a harmadik világháborút vizionalizáló, az emiatti kötelező katonai szolgálat gondolatával foglalkozó videók sora. Az ilyen videók többsége humorosnak szánt formában mutatja be, hogy az adott személy hogyan kerülné el a besorozást, illetve hogy a TikTok felhasználói táborát domináló Z generáció hogyan viselkedne a harctéren. Szintén idesorolhatók a nők egyenjogúságával, valamint az ő esetleges besorozásukra reflektáló videók, amelyek a hagyományos női szerepek kifogásként való felhasználásával viccelődnek a háborús szerepvállalás elkerülése érdekében. Azt mindenkire rábízzuk, hogy ezen gondolatok felmerülése számára mennyire mulatságos vagy szórakoztató.
Szintén rengeteg videó készült, amelyek Volodimir Zelenszkijt méltatják, illetve Vlagyimir Putyinból csinálnak viccet. Az ukrán elnök több, korábban már létező trendben is feltűnt, amelyek többsége a felhasználók fizikai vonzalmát igyekeznek bemutatni, de természetesen az ellenkező érzésekre is van sok példa. Egy videóban például az elnök egyik gyermekéről és róla készült fényképeket vágtak be egy olyan hangfelvétel alá, amelyben magyarra fordítva az alábbi mondatok hangzanak el: „– Az apukámat akarom! – Én is az akarom az apukádat!”. De rengeteg egyéb olyan videó került fel a platformra, ahol fiatal nők adnak hangot az elnökkel kapcsolatos vonzalmuknak, valamint olyan szerkesztett tartalmak, amelyek az orosz és az ukrán vezető közötti különbségekre reflektálnak. Az ilyen videókban jellemzően Zelenszkij elnök bátorságát és kitartását állítják szembe Putyin szereplésével. Egy videóban például úgy fogalmaznak, hogy „Putyin biztonságban ül az asztalánál, míg Zelenszkij csatába vezeti az embereit”. Az Ukrajnával kapcsolatos TikTok-os tartalmak egyik szimbolikus eleme lett egy videókban használatos szám, Tom Odell Another Love című zenéjének egy részlete is. A zene felhasználásával elképesztő mennyiségű felhasználó osztott meg olyan tartalmat, amelyekben „Az én otthonom, az én Ukrajnám” címszavak alatt mutatják be saját, a háború előtti békés Ukrajnával kapcsolatos érzéseiket. Egy felhasználó például így írt a mindennapi élet pillanatait bemutató videó alatt: „Fájdalmas nézni a gyönyörű országom mostani szenvedését.”
Szintén rengetegen mutatták be a menekülés nehézségeit, amelyben kiemelten nagy szerepet kaptak a házi kedvencek. Ebben a videóban például a háziállatok magára hagyásának gondolatára reagál a készítő egy zene részletével, amelynek a szövege magyarul annyit tesz, mint: „két sírt ások magunknak, kedvesem”. Egy másik felhasználó a kutyájáról osztott meg egy rövid videót ezzel a szöveggel: „Ő itt Ally, már 10 éve nálam van, az állatokat nem engedik be az óvóhelyekre, nem hagyhatom magára.”
A platformon rengeteg, Ukrajnából közvetített élő videó is megjelent az orosz invázió megindulását követően, amelyekben gyakorlatilag az adott pillanatban követhetik a felhasználók, hogy mi történik a háborús helyzetben. A történések szürrealitásáról is számos videó készült, ebben a TikTokban például egy magyar felhasználó így fogalmaz: „amíg zajlik az ukrán–orosz hadművelet, én addig kiadom a Whopper menüt zéró kólával”.
A helyzet különlegessége is ebben áll: a közösségi média szinte kézzelfogható közelségűvé tette a háború képeit, eddig példátlan módon bevonva ezzel a világ különböző pontjain élő felhasználókat a konfliktusba.
Az Ukrajnából menekülő, ott harcoló és pincékben/óvóhelyeken bujkáló emberek által megosztott pár másodperces videók olyan mély betekintést nyújtanak egy háború pillanataiba, a nem professzionális tartalomkészítők által bemutatott élethelyzetek olyan átérezhetővé és emberivé teszik az eseményeket, ami eddig nem volt megszokott egyik korábbi háborúban sem.
