Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Oskar Schindler vagy Raoul Wallenberg nevét mindannyian ismerjük, de vannak magyar hősök is, akik civilként végrehajtott embermentéseik során életüket kockáztatták azért, hogy háború idején másokat biztonságba juttassanak.
Az, hogy szeretteinket mindenáron meg akarjuk védeni, ha fegyveres konfliktus alakul ki a közelükben, a lehető legtermészetesebb reakció. Vannak azonban olyan kivételes emberek is, akik arra teszik fel életüket, hogy számukra idegen, ártatlan civilek biztonságba kerülhessenek. Történeteikből mindannyian tanulhatunk.
Boldog Salkaházi Sára: az egykori újságírónő a háború mártírjává vált
A Kassán született Salkaházi Sára tanítónőként végzett, hivatását gyakorolta is, mielőtt attól eltiltották volna azért, mert nem volt hajlandó felesküdni a csehszlovák kormányra. Ezután könyvkötészetet tanult, majd húga kalapüzletében is dolgozott, de elkezdett írni is: Fekete furulya címmel novelláskötete is megjelent.
A felvidéki újságokban a kisebbségbe szorult magyarság hangjává vált tárcái által,
majd megismerte a Szociális Testvérek Társaságát, és kérte a rendbe való felvételét. Az újságírói életvitelt azonban itt ferde szemmel nézték – Salkaházi Sára felhagyott a dohányzással is a rend kedvéért.
A Katolikus Dolgozó Nők és Leányok Országos Szövetségének vezetője, a mozgalom lapjának főszerkesztője lett, Schlachta Margittal együtt bújtatott és mentett zsidó embereket. A Bokréta utcai munkásnőotthonban harminc nőt bújtatott hamis papírokkal – ha nem dorgál meg egy munkásnőt, aki véleménye szerint egy katonával túl szoros kapcsolatot ápolt, talán nem történik baj, de a sértett munkásnő beárulta őt a nyilasoknak. 1944 decemberében a nyilasok megszállták az épületet, Salkaházi Sárát és társait elhurcolták, majd a Dunába lőtték. Egy szemtanú állítása szerint lelövetése előtt a nővér szembefordult a katonákkal, majd széles mozdulatokkal keresztet vetett.
Schlachta Margit: képviselőből az embermentés hőse lett
A békeidőben született Shlachta Margit a Horthy-korszakban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának első női képviselőjeként került a parlamentbe, később megalapította a szürke nővéreknek is hívott, Szociális Nővérek Társasága nevet viselő katolikus női szerzetesrendet. Már 1941-ben, elsőként szólalt fel a zsidók Galíciába való toloncolása ellen: a deportálást az ő határozott állásfoglalása hatására állították le. Amikor egy évvel később a szlovákiai zsidók kitelepítése megkezdődött, rendjét az ő védelmük érdekében mozgósította, még a pápánál is közbenjárt az ártatlanok érdekében: 20 ezer szlovákiai zsidót mentett meg.
Az általa alapított rend Thököly úti épületében maga is bújtatott zsidó embereket, illetve volt, akiket hamis papírokhoz juttatott. A XIV. kerületi nyilaspártházzal szemben található rendházának házkutatását – ezzel együtt az ott bújtatottak lebukását – nagy lélekjelenlétének köszönhetően sikerült elkerülnie. A második világháború vérzivatarát túlélő Schlachta Margit a demokratikus parlamentbe még bekerült, ám a kommunista diktatúra kiépülésekor Ausztriába, majd az Amerikai Egyesült Államokba emigrált.
Reviczky Imre: a munkaszolgálatosok védelmezője
Az első világháború borzalmai után honvéd alezredesként kezdte meg szolgálatát a második világháborúban: állomása egyfajta menedékhellyé vált, tömegével adott ki behívóparancsokat, melyek segítségével a zsidó emberek elkerülhették a deportálást.
Munkaszolgálatosait a nyilas-hatalomátvétel után egy erdőbe küldte fát vágni, hogy megvédhesse őket
– taktikája be is vált, mert a Vörös Hadsereg néhány nap múlva felszabadította mindannyiukat. A szlovák határ közelében hamis papírokkal is segítette a zsidókat abban, hogy idejében kijuthassanak az országból. A nyilasok letartóztatták, börtönbe zárták, és halálra ítélték, de a fejetlenséget kihasználva sikerült elmenekülnie. A háború után először ezredessé nevezték ki, de később, leszerelése után a hadi nyugdíját is elvették tőle, és haláláig nehéz fizikai munkára kényszerült.
Wallenberg, Lutz, Schindler: diplomaták és egy civil hős
Az alig harmincegy éves Raoul Wallenberg azért érkezett Budapestre a semleges Svájcból, hogy életeket mentsen: százezer zsidó köszönheti neki, hogy élve kijutott a háború poklából. Svájci vízummal, hamis papírokkal, blöffökkel és pénzzel sikerült ennyi ember életét biztonságba juttatnia. Halálának ideje és körülményei ismeretlenek: valószínűleg szovjet hadifogságba került.
Carl Lutz Wallenberghez hasonló feladatokat végzett, akárcsak a magát spanyolnak kiadó olasz Giorgio Perlasca is. Schindler történetét Spielberg filmjéből mindannyian ismerjük: a szudétanémet gyáros több ezer életet mentett meg.
