Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az 1930-as években egy bányászmérnöknek köszönhetően terjedt el az az elmélet, hogy Los Angeles alatt gyíkemberek hatalmas várost építettek. Warren Shufelt szerint hatalmas mennyiségű arany is található a furcsa lények föld alatti termeiben.
Mint valamiféle furcsa fertőző betegség, úgy terjedt el Los Angelesben az 1930-as években egy hajmeresztő elképzelés. Warren Shufelt bányászmérnök volt a kiindulópontja a teóriának, amely szerint hatalmas vagyon rejtőzik a város alatt húzódó alagutakban. Shufelt állítólag egy ősöreg hopi indiántól szerzett tudomást a járatokról, amelyek helyzetét saját találmányával, a rádiós röntgenkészülékkel határozta meg.
Indián legenda adta az ötletet
Warren Shufelt Missouri államból származott. Gyerekkoráról nem sokat tudni, ám felnőttként bizonyos mértékű hírnevet szerzett magának, mint feltaláló. Valószínűleg ennek is köszönhette, hogy amikor bemutatta legújabb találmányát, a rádiós röntgenkészüléket, az emberek nem kételkedtek a szerkezet működésében. Annak ellenére sem, hogy a találmányt soha senki sem látta működés közben. Azt is elhitték, hogy a szerkezet képes kimutatni a föld alatt található alagutakat.
Járatok Los Angeles alatt
Valóban nagy számban találhatók járatok a város alatt, összesen mintegy 270 darab. Ezek legnagyobb részét azért építették, mert így próbálták megoldani mintegy 100 évvel ezelőtt a város közlekedési problémáit. Gyalogosok és autósok egyaránt használták őket. Egyes alagutakat azért alakítottak ki, hogy így mozgassák bankok között a pénzszállítmányokat. A szesztilalom idején illegális kocsmákat is itt üzemeltettek és közelítettek meg.
Shufelt egy hopi indián legenda nyomán kezdett el foglalkozni a járatokkal, és a történet annyira felkeltette az érdeklődését, hogy el is utazott Arizona államba, hogy találkozzon egy idős indián főnökkel. Későbbi beszámolója szerint a főnök elmondta neki: időszámításunk előtt körülbelül 3000 évvel fúrta az alagutakat ezen a helyen a gyíkemberek rendkívül fejlett civilizációja, amely a majákkal állt rokonságban. A történet szerint
a furcsa nép azután húzódott a földfelszín alá, hogy egy meteor becsapódása hatására kis híján teljesen kipusztultak.
Amerika nyugati partvidékén három helyen hoztak létre földalatti várost, melyek közül a Los Angeles-i a legjelentősebb. A gyíkemberek a 285 alagutat egy speciális vegyszer segítségével ásták ki, és egy különlegesen erős cementet használva erősítették meg. A járatok elrendezése egy hatalmas gyík alakját adja ki: a hüllő feje ott található, ahol ma a Dodgers stadionja helyezkedik el, a farka vége pedig a városi könyvtár alá nyúlik. Az arannyal teli alagutakban összesen 1000 gyíkcsalád élt.
Még a város vezetése is hitt a gyíkemberekben
A bányászmérnök Arizonából visszatérve hozzá is látott, hogy felderítse különleges készülékével a járatok elhelyezkedését. Rövidesen közölte, hogy 580 méternyi alagút helyét határozta meg, és 836 négyzetméternyi termet talált. Arról is beszélt, hogy 16 olyan szobát azonosított, amelyekben a gyíkemberek az aranyukat tárolják, a legnagyobbat a Times Mirror Square alatt. (Érdekesség, hogy ezen a területen egy hatalmas épületkomplexumot építettek föl, amelynek egyik szárnyába költözött 1935-ben a Los Angeles Times.) Ebben
a szobában a mérnök szerint 37 aranytábla található, melyek egyenként 120 centiméter hosszúak és 36 centiméter szélesek.
Shufelt nem sokkal ezután közölte, hogy újabb kincses szobát talált, ezúttal a Fort Moore-hegyben. Mivel ekkoriban sokan igaznak gondolták azt a legendát, hogy a spanyolok a 19. században aranyat rejtettek el ezen a területen, annyian elhitték a mérnök történetét, hogy a város vezetése engedélyt adott Shufeltnek, hogy megkezdje az ásatásokat. Sőt, a kormányzót annyira magával ragadták a hírek, hogy kikötötte: bármit is találnak, annak a fele a városé. Innen már nem volt megállás: az újságokban, a többi között a Los Angeles Timesban is egyre-másra jelentek meg a beszámolók a kezdeményezésről.
Hamar kipukkadt a buborék
A bányászmérnök és csapata a North Hill Streeten kezdett bele az ásásba. Még csak 8,5 méteres mélységbe jutottak, amikor egyes újságok megírták, hogy máris aranyat találtak. Ebből persze semmi sem volt igaz, és az expedíció nemsokára komoly akadályokba ütközött. Előbb hatalmas sziklák állták a fúrás útját, majd a talajvíz és a sár tette szinte lehetetlenné a továbbhaladást. Ráadásul a sajtó és a közvélemény lassan elveszítette az érdeklődését, így a munkálatok finanszírozása is egyre nehezebbé vált.
Az expedíció megtorpant, és Shufelt nem sokkal később eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. A gyíkembereket és az aranyat sosem találták meg, ám egyes kutatások szerint minden gyíkemberekkel kapcsolatos összeesküvés-elmélet eredetét itt kell keresni.
Olvasd el, milyen furcsa dolgokat gondoltak egy időben a Déli-sarkról, kattints ide!
