Ebben a városban gyűjtik a tehéntrágyát: gyárakban dolgozzák fel

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A japán Hokkaidó szigetén a tehéntrágya nem csupán melléktermék, hanem a jövő üzemanyaga. A Shikaoi Hydrogen Farm innovatív technológiával alakítja át a szerves hulladékot hidrogénné, amely autókat, traktorokat és más mezőgazdasági gépeket hajt – egy körforgásos gazdaság ígéretes példájaként.

Hokkaidó, Japán második legnagyobb szigete, nemcsak a tejtermeléséről híres, hanem mostanra az alternatív energiaforrások egyik úttörőjévé is vált. A Shikaoi Hydrogen Farm egyedülálló módszerrel alakítja át a tehéntrágyát hidrogénné, amely tiszta energiát biztosít a helyi közösség számára.

Így kerül a város gyárába a tehéntrágya mint üzemanyag

A farmon az állati ürüléket anaerob lebontási folyamatnak vetik alá, amely során biogáz keletkezik. Ezt metánná tisztítják, majd hidrogénné alakítják, amelyet helyben használnak üzemanyagként. A technológia nemcsak a fosszilis energiahordozók kiváltását segíti elő, hanem csökkenti a trágyából származó metánkibocsátást is – amely az egyik legkárosabb üvegházhatású gáz.

A tehéntrágyát összegyűjtik a városban, majd a gyárban feldolgozzák
Fotó: The Washington Post / Getty Images Hungary

A hidrogénüzemanyag előállítása azonban nem mentes a kihívásoktól: a tárolás magas nyomású tartályokat igényel, és a költségek még mindig meghaladják a hagyományos üzemanyagokét. Ennek ellenére Hokkaidó célja, hogy a megújuló források, például a szél- és geotermikus energia felhasználásával tovább csökkentse a hidrogén előállításának karbonlábnyomát.

A Shikaoi Hydrogen Farm példája rávilágít arra, hogy az energiaforrások újragondolásával a mezőgazdasági hulladék is fenntartható, hasznos energiaforrássá válhat.

Ha kíváncsi vagy rá, milyen lesz a földi élet 500 év múlva, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.