5 gusztustalan tény az ókori görögök életéről

Olvasási idő kb. 3 perc

Az ókori görögök élete merőben eltért attól, amit a 21. században megszoktunk. A gyógyítási és higiéniai módszerektől ma már minden ember elborzadna.

Az ókori Görögország rengeteg szépséget hagyott ránk, művészeti alkotásokat, épületeket, filozófiai gondolatokat. A tanításaik, a tudományok alapjai, amiket felfedeztek, még ma is a mindennapjaink részét képezik. De ez nem zárja ki, hogy voltak olyan szokásaik, amelyek mai szemmel nézve nemhogy furcsák, de kifejezetten visszataszítóak.

Manapság furcsa lehet az ókori görögök élete

Ha az ókori Görögországba születtél volna, el kellett volna viselned néhány igazán borzalmas hagyományt és szokást. Az alapvető higiéniától kezdve az orvosi kezelésekig minden egészen másként nézett ki, mint ma. Sok mindent, ami a mindennapi életben zajlott, kifejezetten gyomorforgatónak találhatunk, különösen a 21. századi nézőpontunkból szemlélve.

Íme 5 gusztustalan szokásuk:

Az ókori görögök életében sok gusztustalan szokás volt
Fotó: Dea Picture Library / Getty Images Hungary

1. Az ókori görögök tisztálkodási szokásai ma elrettentőek

Az ókori Görögországban a vécé használatkor leginkább egy tengeri szivaccsal törölték át magukat, ezt egy botra erősítettek, amit „xylospongium” néven ismertek. Vízzel megnedvesítették, és ezzel tisztították meg magukat a „nagy dolog” elvégzése után. Amikor végeztek, a szivacsot egy vödör sós vízben vagy ecetben öblítették ki, majd későbbi használatra félretették. A nyilvános illemhelyeken ezeken a szivacsokon gyakran több ember osztozott.

Nem ez volt az egyetlen bevett módszer, lekerekített köveket vagy kerámiatöredékeket, úgynevezett „pessoi”-kat is használtak a terület megtisztítására. Ezek azonban nyilvánvaló kockázatokkal jártak, például a bőr sérülését okozhatták.

2. Megkóstolták az orvosok a testnedveket

Az ókori Görögországban az orvoslás azon az elképzelésen alapult, hogy az emberi test különböző folyadékokból áll. Egy jó orvosnak ismernie kellett ezeket: hogyan néznek ki, milyen ízük van. Így ha valaki betegnek érezte magát, az orvos megvizsgálta a hányadékot, sőt, egy gyors kóstolás alapján állította fel a diagnózist. Ha pedig valakinek fájt a feje, a fülébe dugta az ujját, ott turkált egy kicsit, majd megkóstolta a fülzsírt.

Egy általánosabb vizsgálat során például Hippokratész vizeletmintát kért, majd a páciens szeme láttára megitta. Saját elmondása szerint egy egészséges ember vizeletének olyan íze volt, mint a füge leve. Ha nem volt meg az édes-savanykás íz, akkor egyértelműen valamilyen betegség gyötörte. A többi testnedv alaposabb vizsgálata mellett az orvos elküldte a legközelebbi templomba is, mivel minden betegséget isteni büntetésként értelmeztek, így a haragos isteneket meg kellett békíteni.

3. Trágyával gyógyították a nőket

A szamártrágyával és borral kevert masszát hatékony általános gyógymódnak tartották a „női bajokra”, míg a vetélést elszenvedett nőket tehéntrágyával kenték be, hogy megakadályozzák a szerencsétlenség újbóli bekövetkeztét.

Több ókori görög szokás mai szemmel teljesen érthetetlen
Fotó: mikroman6 / Getty Images Hungary

4. Furcsa terhességi tesztek

Az ókori görögök meglehetősen furcsa módszereket fejlesztettek ki a terhesség megállapítására. Az egyik szerint megfigyelték a nők vizeletének változásait. Ha például a vizeletnek édes íze vagy jellegzetes szaga volt, az arra utalhatott, hogy terhes az illető. Egy másik módszer szerint egy hagymát helyeztek a hüvelybe, és ott hagyták egy éjszakára. Ha a nőnek másnap reggel hagymaszagú volt a lehelete, akkor nem volt terhes – a logika szerint a méhe akadálytalan volt, így a hagyma illata fel tudott jutni a szájáig.

Hippokratész további tesztet javasolt, amelyben méz és víz keverékét használta. A nő ezt a keveréket lefekvés előtt megitta. Ha éjszaka erős görcsöket vagy puffadást tapasztalt, akkor terhes lehetett.

5. Kellemetlen szájápolás

Mivel jóval a modern fogkefék, fogkrémek, szájvizek vagy fogselymek feltalálása előtt éltek, az ókori görögöknek a fogápolási rutinjuk is hajmeresztő volt. Például gyakori volt a száj vizelettel történő kiöblítése (miért ez a nagy vonzódás náluk a vizelethez?). Úgy hitték, hogy a vizeletben található ammónia nemcsak fertőtleníti a szájat, hanem segít a fogak fehéren tartásában is. Emellett az evés után ágacskákat használtak fogpiszkálóként. Időnként lószőrt is alkalmaztak fogselyemként.

Ha szeretnél még érdekes tényeket megismerni az ókorról, az alábbi cikkünkben összeszedtünk néhányat, amit a legtöbben rosszul tudnak.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezen a reptéren úgy érezheted magad, mint egy erdőben

Egy repülőtér általában a rohanásról, a sorban állásról és a zajról szól. Van azonban egy különleges reptér a világon, ahol már az érkezés pillanatában lelassul minden, és a természet közelsége fogadja az utazót.

Édes otthon

Ennek a kerti trükknek ne dőlj be: keserű csalódás lesz a vége

A közösségi médiát az utóbbi időben elárasztották azok a videók, amelyek szerint a papír tojástartó a tökéletes, időspóroló eszköz a tavaszi hagymások és a dughagymák elültetéséhez. A kertészeti szakértők szerint azonban ez az „okos trükk” nemhogy nem könnyíti meg a munkát, de egyenesen tönkre is teszi a drága virághagymákat.

Életem

Ha ez igaz rád, több pénzt hozhat az AI

Felmérések szerint főként azok profitálnak az AI megjelenéséből, akik eleve magasabb képzettségű, jobban fizetett munkakörökben dolgoznak. Aki rendszeresen használ mesterséges intelligenciát elemzésre, szövegalkotásra, programozásra vagy döntés-előkészítésre, könnyebben növelheti a teljesítményét, és ezzel az alkupozícióját is.