Több mint 50 éve gyulladt ki, de még mindig ég a pokol kapuja

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Fél évszázad egy emberéletben mérve is sok, hát még akkor, ha egy több mint ötven éve égő tűzről van szó. Márpedig a pokol kapujának elnevezett képződmény ennyi ideje lángol és parázslik. Senki sem tudja, mikor lesz vége.

Türkmenisztán első számú turisztikai látványosságává vált a Darvaza-kráter, amelyről ötven éve még senki sem tudott. Egy balesetnek kellett ahhoz történnie, hogy felfigyeljen rá a világ, és tartósan, hosszú évtizedekig is rajta tartsa a szemét.

Kutatók munkája vezetett a gázkráter kialakulásához

A Karakum-sivatagban található Darvaza-kráter történetének kezdetét 1971-re datálják. Egy verzió szerint akkor szakadt be a föld, amikor a földgázban gazdag területen az olaj- és földgázkutatásokat végző szovjet geológusok egy barlang feltárásán dolgoztak, egy másik történet szerint viszont fogalmuk sem volt, hogy épp egy föld alatti barlang tetejét fúrják épp. A végeredmény szempontjából tulajdonképpen mindegy is, hiszen ami történt, megtörtént: a munkálatok során egy 69 méter átmérőjű, nagyjából 30 méter mély kráter keletkezett.

A gázkráter a földgázban gazdag terület fúrásakor keletkezett
Fotó: Freda Bouskoutas / Getty Images Hungary

Így akarták megakadályozni a katasztrófát

Szerencsére a balesetet mindenki sértetlenül megúszta, ám a fúrásokhoz tartozó eszközök, köztük a nem kis darab fúrótorony is eltűnt a mélyben. A szakembereknek nem volt sok idejük végiggondolni, hogy mit tehetnének azért, hogy a mérgező gázok ne szabaduljanak ki, így arra jutottak, hogy meggyújtják a földgázt. Ettől ugyanis azt remélték, hogy a lángok néhány napon belül majd elemésztik a barlangban található gázt, és minden elcsendesedik.

Ez azonban nem így történt.

A lángokat nem sikerült eloltani a kráterben
Fotó: Joost Potma / Getty Images Hungary

Évtizedek óta lángol

A lángoknak nemhogy napokon belül, de heteken, hónapokon, éveken, sőt évtizedeken keresztül esze ágában sem volt elaludni. A kráterben még most, 53 évvel később is lobog a tűz. Egy cseppet sem lehet hát azon csodálkozni, hogy az azóta turistalátványossággá lett helyet a pokol kapujaként emlegetik.

Íme a pokol kapuja: egy éjszakai felvétel az izzó kráterről
Fotó: John Lund / Getty Images Hungary

Nem csak a látvány ijesztő, a hangok is

A szemtanúk szerint a lángoló kráterre tökéletesen illik ez az elnevezés, hiszen nemcsak a látványa, hanem a hangjai is ijesztőek. A területen minden táncoló láng mentén földgáz szivárog a falakból, a földből és a kráterben lévő törmelékhalmokból,

Idézőjel ikon

és amikor az kiszabadul, az oxigénnel találkozva újabb és újabb tűzcsóva pattan ki.

A kráterhez látogatók nemcsak a hőt, hanem az évtizedek óta tartó jelenség szagát is érzik, amely még inkább hátborzongatóvá teszi a képződményt.

Egyelőre senki sem tudja, meddig ég még.

Ismered azokat az úgynevezett no-go zónákat, amelyek fölött tilos repülni? Olvasd el az erről szóló cikkünket!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.