A hangos, csattanó zajként leírt hang egyes beszámolók szerint olyan, mintha az égből jönne, de a furcsa jelenség pontos okára eddig nem sikerült rájönni.
A különös hang, amelyet a világ népei különféle nevekkel illetnek, már évszázadok óta szerepel a beszámolókban. Egyes vélemények szerint geológiai, mások szerint légköri jelenségekhez lehet köze, ám a kutatók erőfeszítései ellenére továbbra sem lehet semmi biztosat tudni róla.
Néha földrengések után hallják a furcsa hangot
Mivel több esetben is előfordult, hogy a hangot földrengések után észlelték, logikusnak tűnt a feltevés, hogy talán az utórengésekhez kapcsolódik. Az 1811-1812-es New Madrid-i földrengéseket követően például egészen 2020 januárjáig hallható volt az érintett régióban.
A New York-i Finger Lakes területén található Seneca-tó közelében szintén régóta tapasztalnak furcsa, dörömbölésre emlékeztető hangokat, amelyek néha olyan hangosak, hogy az ablakok is beleremegnek. A „Senece Guns” néven elhíresült zajokat sokan az 1886. augusztusi charlestoni földrengéshez kötik. Az esemény után ugyanis több hétig hallatszottak – gyakran az utórengésekkel egy időben.
2020-ban a tudósok az EarthScope Transportable Array (ESTA) szeizmikus adatait felhasználva próbáltak magyarázatot találni a zajok eredetére. De hiába vetették össze az észak-karolinai zajokról szóló híradások és a földrengések idejét, nem találtak egyezéseket.
Hangtüneményként is hivatkoznak rájuk
Dr. Schaffer X. Ferencz egyetemi tanár, a bécsi Természetrajzi Múzeum Geológiai-Paleontológiai Osztályának vezetője „Általános geológia” című könyvében emlékeztetett, hogy a földrengések hangtüneményekkel járhatnak. Ezek jellemzően a rengést megelőzően, az epicentrális területen fordulnak elő.
A hang lehet zúgás, üvöltés, dobbanás, orgonahang, fütyülés, mángorlás vagy csattanás, csikorgás, recsegés, csörömpölés, gargarizálás és ordítás, hosszúra nyújtott mennydörgés és rövid durranás.
A rengés és a zaj erőssége ugyanakkor nem függ össze egymással. Írásában a szakember úgy fogalmazott, hogy a tünemény természetéről nem vagyunk tájékozódva, amennyiben minden rengés, vagy legalábbis érezhető rengés nélkül hosszabb ideig tart. Ennek ékes példái azok a talajdörrenések is, amelyek 1822 és 1824 között Meleda szigetének lakosai között ijedelmet okoztak.
„Ilyenek továbbá: a Barisal gun (a barisali ágyulövések Indiában), a Mistpoeffer (a ködhasogató) Hollandiában, a Balza (csattanások a földcsuszamlással kapcsolatban), a Marina (tengerpart) és a Rombo (zsongás) Itáliában. Éppen ilyen rejtélyes volt a Bramido, a föld belsejéből hangzó mennydörgésszerű robaj, a mely Mexicoban Guanaxuato gazdag bányavárost hónapokon át érte anélkül, hogy a legcsekélyebb rengést érezték volna, míg a megszeppent lakosság elhagyta a várost” – szedte sorba a hasonló eseményeket dr. Schaffer X. Ferencz.
Mint írta, a környék mélyfekvésű ezüstbányáiban nem tudtak semmiféle talajmozgást megállapítani, így a jelenség okát máig nem sikerült kideríteni.
„Ezek a hangtünemények, a melyeket »Brontidi« (morgás) néven nevezhetünk, valószínűleg a Föld belsejének súrlódási zajából erednek, olyan diszlokácziók következtében, amelyeket mi nem érzünk.”
Akár meteorok is okozhatják
Más elméletek szerint a furcsa hang nem szeizmikus jelenségekből ered, hanem légköri tevékenységből származik. Így gondolja Eli Bird kutató is, aki azt feltételezi, hogy a hang a légkörben terjed. A kutatók ezt az elméletet infrahangadatok elemzésével próbálták igazolni, ám a remélt áttörés ezúttal is elmaradt.
A lehetséges magyarázatok között a légijárművek által okozott hangrobbanások, a szökőártól felerősödő hullámok, a metán-hidrátból felszabaduló metángáz meggyulladása, illetve a geomágneses viharok is szerepelnek. Sőt, felmerült az lehetőség, hogy meteorok hangrobbanása nyomán jelentkezik, de bizonyíték hiányában ez is csak egy elmélet a sok közül.
Apropó, meteorok. Erre a mindent hamuvá égető becsapódásra a rejtélyes hangokhoz hasonlóan a mai napig nincs magyarázat.
