Ez az ember vájta barlang mélyebb, mint a Mariana-árok

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha a világ legmélyebb pontjára gondolunk, legtöbbünknek a Mariana-árok jut eszébe. Kevesen tudják azonban, hogy létezik egy ember által vájt lyuk, amely mélyebbre hatolt a Földbe, mint az óceánok legmélyebb árkai: ez a Kola-félszigeten található szupermély fúrás, a Kola Superdeep Borehole.

A fúrás 1970-ben kezdődött, és több mint két évtizeden át zajlott, szovjet, majd később orosz finanszírozással. A projekt célja az volt, hogy a tudósok első kézből szerezzenek információt a Föld kérgének belső felépítéséről, hiszen addig legfeljebb közvetett bizonyítékokra támaszkodhattak. A fúrás végül 12 261 méteres mélységet ért el – vagyis másfélszer akkora, mint a Mount Everest magassága, és mélyebb, mint a Mariana-árok legmélyebb pontja.

A Föld legmélyebb pontja egy barlang?

A Kola-szupermélyfúrás nem barlang, hanem egy rendkívül mély, mesterségesen fúrt lyuk a Föld kérgében. Olyan, mintha egy vékony, de nagyon hosszú csövet vájtak volna a földbe. Tehát nem üreg, ahol emberek járhatnak-kelhetnek, hanem egy kutatófúrás, amit tudományos céllal végeztek.

Elhagyatott kiszolgáló épületek a fúrás helyszínén, az ember által vájt földi barlangban
Fotó: Lenorlux / Getty Images Hungary

A kísérlet során számos különleges felfedezést tettek. Az egyik legmegdöbbentőbb a hidrogén hatalmas mennyisége volt:

olyan koncentrációt találtak, hogy a fúrásból származó iszap gyakorlatilag „bugyogott” a gáztól.

Idézőjel ikon

A kutatás egyedülálló bepillantást adott a Föld belsejébe, az adatok elemzése pedig a mai napig folytatódik.

Bár a programot 1994-ben leállították, a Kola-szuperfúrás máig tartja a világ legmélyebb, ember alkotta pontjának rekordját, egyben ikonikus emléke a hidegháborús tudományos versengés kevésbé ismert, ám legalább annyira lenyűgöző fejezetének.

Egy ponton világháborús arannyal lehet tele a föld, ha kíváncsi vagy hol, olvasd el ezt a cikkünket is! 

Vígh Anna
Vígh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.