Ezekben a vármegyékben fizetik meg legjobban a kétkezi munkát – óriási eltérések vannak a fizikai dolgozók bérében

Olvasási idő kb. 2 perc

Akár 150 ezer forintos különbség is lehet a fizikai dolgozók átlagos nettó bére között attól függően, melyik vármegyében élnek.

Hatalmas különbségek vannak a fizikai dolgozók fizetésében Magyarországon: a nettó átlagkereseteket nézve csaknem 150 ezer forintos különbség is lehet a vármegyék között. 

Óriási regionális eltérések a fizikai dolgozók bérében

Az idei első negyedévében 322 757 forint volt a fizikai dolgozók országos átlagfizetése – írja a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a Pénzcentrum. (Viszonyításképpen: az összesített nettó átlagkereset 467 587 forint volt.)

Az autóiparban általában jobb fizetést kínálnak a fizikai dolgozóknak
Fotó: Ujvári Sándor / MTI

A különbségek mögött az adott térség gazdasági fejlettsége, az ipar jelenléte, a multinacionális gyárak működése és a munkaerő iránti kereslet áll. A nyugat-magyarországi megyék – különösen azok, ahol autóipari, elektronikai vagy feldolgozóipari cégek telepedtek meg – jóval magasabb béreket kínálnak a fizikai munkások számára, mint a keleti országrészben.

Ebben a két megyében és a fővárosban keresnek a legjobban a fizikai dolgozók az első negyedéves nettó átlagfizetések alapján:

  • Győr-Moson-Sopron: 416 175 forint;
  • Komárom-Esztergom: 374 958 forint;
  • Budapest: 373 248 forint.

Ez a három megye pedig a sereghajtó a fizikai munkások nettó bérét tekintve:

  • Békés: 284 482 forint;
  • Nógrád: 272 524 forint;
  • Szabolcs-Szatmár Bereg: 269 730 forint.

Persze nem csak regionálisan jelentősek a különbségek, az is rengeteget számít, ki milyen szektorban dolgozik. A toplista élén a Tolna vármegyei energiaipari munkások állnak, akik átlagosan nettó 753 ezer forintot vittek haza – valószínűleg a Paksi Atomerőműnek köszönhetően. 

Magas bérek jellemzik Csongrád-Csanád és Zala vármegyéket is, főként bányászatban és energetikában, de több iparágban is kiemelkedik a fizikai munkások fizetése Győr-Moson-Sopronban. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.