Te is mindennap átkozhatod ezt az embert: miatta kell fizetned a parkolásért

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ma már inkább az magától értetődő, hogy fizetünk a parkolásért, és nem az, hogy ez ingyenes, noha elvétve még találunk ilyen szigeteket akár a nagyobb városokban is.

A parkolás problémája kis túlzással egyidős lehet az autó megjelenésével, hiszen, ha megszokjuk a kényelmet, nem mondunk le róla egykönnyen. Ha pedig milliónyian úgy tekintenek az autóra, mintha a testük kiterjesztése lenne, és mindenhova azzal közlekednek, az akár városokat is megbéníthat.

Újságíró találta ki a fizetős parkolás rendszerét

A találmányokat általában üdvözölni szoktuk, hiszen megoldja egy problémánkat, megkönnyíti az életünket. Ez részben a fizetős parkolásra is igaz, hiszen a bevezetésének célja éppen az volt, hogy könnyebben lehessen helyet találni autóval még a zsúfolt nagyvárosokban is. Ám sokan igazságtalannak találták Carl C. Magee ötletét, aki 1927-ben költözött Oklahoma City-be, és ott lapot alapított.

Médiamágnásnak éppen nem mondanánk, de ahhoz elég befolyásra tett szert újságíróként és ügyvédként, hogy kikérjék a véleményét a közlekedési dugók problémájának megoldásával kapcsolatban. 

Oklahoma City-ből indult a fizetős parkolás
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Erre a férfi azt találta ki, hogy szereljenek fel olyan aprópénzzel működő automatákat, amelyek mérik az időt a parkolásnál. Olyan szerkezetre volt szükség, amely ellenáll az időjárás viszontagságainak, így Magee pályázatot írt ki a parkolóóra megalkotására és 1935. május 13-án szabadalmaztatta is az eszközt. Ugyanabban az évben, még júliusban már fel is szerelték az első automatát, egy óra parkolás öt centbe került. Ha letelt az idő, jött az ellenőr és meg is büntette azokat, akik nem fizették ki a következő órát.

Idézőjel ikon

A sok tiltakozás ellenére a 40-es évek végére már közel 140 ezer parkolóóra működött az Egyesült Államokban.

Budapesten ebben az automatában lehetett fizetni a parkolásért
Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

A parkolás már évtizedekkel ezelőtt is gond volt Budapesten

Már jóval a parkolóházak, mélygarázsok megjelenése előtt is nehézséget okozott a parkolás, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem a magyar fővárosban is. A 70-es évek elején már szó volt arról, hogy bevezetik a fizetős parkolást Budapesten. Az autósok rémálma 1974. november 15-én vált valósággá, ugyanis ezen a napon szerelték fel az első parkolóórát Budapesten a Vörösmarty téren. Az automata egy- és ötforintos érmékkel működött, majd a rendszert bővítették, és később a Városház utcában is felszerelték az órákat. 

Néhány évvel később fejlesztették az automatákat, ezek már olyanok voltak, amelyek cédulát is kiadtak az érmék bedobása után, amin szerepelt, hogy pontosan mikor jár le a parkolási idő. Ugyanakkor a gépkocsik számának növekedésével a fizetős parkolás sem oldotta meg a helyzetet, a fővárosban azóta is szinte lehetetlen parkolni bizonyos helyeken, vagy ha mégis lehet, elképesztő összegekbe kerül egy óra várakozás.

Arról is írtunk, hogy hogy nézett ki egy parkolóház a 30-as évek Amerikájában, cikkünket itt olvashatod el

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.