Irigyelni fogod azt, ahogy a finn elítéltek a börtönökben élnek

Olvasási idő kb. 3 perc

A finnek nagyon haladó gondolkodásúak. Még a börtönöket is megreformálták. A rabok dolgozhatnak, szabadon sétálhatnak, sőt vásárolhatnak, és a családjukat is meglátogathatják.

Finnország Európa egyik legfejlettebb országa, ahol igazán haladó gondolkodással állnak az emberekhez, így például a fogvatartottakhoz is. Ennek köszönhetően itt a legkevesebb azoknak a száma Európában, akiket börtönbüntetésre ítéltek. Ugyanakkor itt a legmagasabb a börtönszökések aránya is a kontinensen.

Finnország börtönrendszere

Az 1960-as években Finnországban börtönözték be a legtöbb embert Európában. A kutatók azonban rájöttek, hogy a büntetésnek nincs közvetlen összefüggése a bűnözés csökkentésével, ezért egy új megoldással álltak elő: a nyitott börtönrendszerrel, ahol a finn rabok egyharmada tölti a büntetését.

A finneknél nyitott börtönök vannak, ahol az elítéltek dolgozhatnak
Fotó: Oleg Elkov / Getty Images Hungary

A nyitott börtönök a minimális biztonságú börtönök egy extrém formáját képviselik. A rabokat nem zárják be, és nem figyelik meg őket 24 órán át. Ehelyett a közösségben dolgoznak minimálbérért, szabadon sétálhatnak és vásárolhatnak, sőt, rövid szabadságokat és családi látogatásokat is engedélyeznek nekik.

A szokatlan módszer csökkentette a visszaesések számát az országban, az elítéltek fokozatos visszaintegrálásával a társadalomba az ismételt bűnelkövetés esélye 20 százalékkal csökken. Vagyis kevesebben kerülnek ismételten börtönbe, ha ilyen nyitott körülmények között tölthetik a büntetésüket. A minimális biztonsági személyzet a költségeket is csökkenti, így egy fogvatartottra harmadával kevesebbet költenek. Ennek a rendszernek köszönhetően az 1960-as évek óta Finnországban a bebörtönzések száma kétharmadával csökkent.

Élet egy nyitott börtönben

A nyitott börtönökben a rabok leginkább történelmi helyszíneken vagy természetvédelmi területeken dolgoznak, emellett állami tulajdonú szervezetek, önkormányzatok, egyházközségek és nonprofit szervezetek is foglalkoztathatják őket. Arra is kaphatnak engedélyt, hogy polgári munkahelyen alkalmazzák őket a börtönön kívül. A nyitott börtönökben tevékenységi juttatást vagy börtönbért kapnak a fogvatartottak.

A Helsinkitől északra található Kerava börtönben az elítélteknek üvegházuk és kis állatsimogatójuk is van. Tavasszal évente egyszer megnyitják a helyiek számára, hogy az emberek megsimogathassák az állatokat, és megvásárolhassák a növényeket. A rabok rendelkeznek mobiltelefonnal, a helyi faluban vásárolhatnak, felügyelt horgászáson és kempingezésen vehetnek részt, sőt, a helyi egyetemen tanulhatnak. Azoknak, akik dolgoznak, bérleti díjat kell fizetniük a börtönnek, míg a tanulók támogatást kapnak a tanulmányaikhoz.

A Suomenlinna erődítménye, Finnország egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága is otthont ad egy nyitott börtönnek. Ezen a helyen a finn polgárháború idején egy koncentrációs tábor működött, de ma UNESCO világörökségi helyszín, amelyet a rabok tartanak karban. Ebben a börtönben öt börtönőr dolgozik, mert az elítélteket kamerarendszer figyeli meg. A bentlakók takarítanak maguk után, és magukra is főznek.

A finn nyitott börtönökből többen szöknek meg
Fotó: Dusan Stankovic / Getty Images Hungary

Szökések a börtönökből

A nyitott börtönrendszer miatt a rabok könnyebben integrálódnak a társadalomba, amikor szabadulnak, azonban nagy hátránya, hogy sokkal egyszerűbb a szökés, amit jogosulatlan távozásnak hívnak. Ha a rab nem tér vissza a szabadságáról vagy a munkahelyéről, a rendőrség körözni kezdi.

A fogvatartott fegyelmi büntetésként legfeljebb 10 napos magánzárkát kaphat. Valamint előfordulhat, hogy a foglyot egy zárt börtönbe szállítják át, illetve hosszabb büntetés kiszabását is kérvényezhetik rá. 2022-ben 60-an szöktek meg az ilyen típusú börtönökből, míg a zárt intézményekből 11-en.

Finnország nem is létezik? Egy vad összeesküvés-elmélet szerint az északi országot csak kitalálták, tudd meg az alábbi cikkünkben, hogy miért gondolják ezt sokan.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.

Szülőség

Allergia gyerekkorban: mikor nem szabad halogatni az orvost?

Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

Offline

Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.

Testem

Ezért baj, ha félsz az MR-től: a vizsgálat eredményét is befolyásolja

Bár az MR-vizsgálat egy teljesen fájdalommentes, életmentő diagnosztikai eljárás, a betegek jelentős része valóságos rémálomként éli meg a bezártságot és a gép félelmetes kattogását. A túlzott szorongás azonban nemcsak lelkileg viseli meg a pácienst, hanem a vizsgálat sikerét is közvetlenül veszélyezteti. A pánik miatti önkéntelen mozgások ugyanis tönkretehetik a felvételeket, ami téves diagnózishoz vagy a procedúra megismétléséhez vezethet. Mitől félünk a legjobban az MR-gépben, és hogyan játszható ki a stressz a pontos eredmény érdekében?

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.