Irigyelni fogod azt, ahogy a finn elítéltek a börtönökben élnek

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A finnek nagyon haladó gondolkodásúak. Még a börtönöket is megreformálták. A rabok dolgozhatnak, szabadon sétálhatnak, sőt vásárolhatnak, és a családjukat is meglátogathatják.

Finnország Európa egyik legfejlettebb országa, ahol igazán haladó gondolkodással állnak az emberekhez, így például a fogvatartottakhoz is. Ennek köszönhetően itt a legkevesebb azoknak a száma Európában, akiket börtönbüntetésre ítéltek. Ugyanakkor itt a legmagasabb a börtönszökések aránya is a kontinensen.

Finnország börtönrendszere

Az 1960-as években Finnországban börtönözték be a legtöbb embert Európában. A kutatók azonban rájöttek, hogy a büntetésnek nincs közvetlen összefüggése a bűnözés csökkentésével, ezért egy új megoldással álltak elő: a nyitott börtönrendszerrel, ahol a finn rabok egyharmada tölti a büntetését.

A finneknél nyitott börtönök vannak, ahol az elítéltek dolgozhatnak
Fotó: Oleg Elkov / Getty Images Hungary

A nyitott börtönök a minimális biztonságú börtönök egy extrém formáját képviselik. A rabokat nem zárják be, és nem figyelik meg őket 24 órán át. Ehelyett a közösségben dolgoznak minimálbérért, szabadon sétálhatnak és vásárolhatnak, sőt, rövid szabadságokat és családi látogatásokat is engedélyeznek nekik.

A szokatlan módszer csökkentette a visszaesések számát az országban, az elítéltek fokozatos visszaintegrálásával a társadalomba az ismételt bűnelkövetés esélye 20 százalékkal csökken. Vagyis kevesebben kerülnek ismételten börtönbe, ha ilyen nyitott körülmények között tölthetik a büntetésüket. A minimális biztonsági személyzet a költségeket is csökkenti, így egy fogvatartottra harmadával kevesebbet költenek. Ennek a rendszernek köszönhetően az 1960-as évek óta Finnországban a bebörtönzések száma kétharmadával csökkent.

Élet egy nyitott börtönben

A nyitott börtönökben a rabok leginkább történelmi helyszíneken vagy természetvédelmi területeken dolgoznak, emellett állami tulajdonú szervezetek, önkormányzatok, egyházközségek és nonprofit szervezetek is foglalkoztathatják őket. Arra is kaphatnak engedélyt, hogy polgári munkahelyen alkalmazzák őket a börtönön kívül. A nyitott börtönökben tevékenységi juttatást vagy börtönbért kapnak a fogvatartottak.

A Helsinkitől északra található Kerava börtönben az elítélteknek üvegházuk és kis állatsimogatójuk is van. Tavasszal évente egyszer megnyitják a helyiek számára, hogy az emberek megsimogathassák az állatokat, és megvásárolhassák a növényeket. A rabok rendelkeznek mobiltelefonnal, a helyi faluban vásárolhatnak, felügyelt horgászáson és kempingezésen vehetnek részt, sőt, a helyi egyetemen tanulhatnak. Azoknak, akik dolgoznak, bérleti díjat kell fizetniük a börtönnek, míg a tanulók támogatást kapnak a tanulmányaikhoz.

A Suomenlinna erődítménye, Finnország egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága is otthont ad egy nyitott börtönnek. Ezen a helyen a finn polgárháború idején egy koncentrációs tábor működött, de ma UNESCO világörökségi helyszín, amelyet a rabok tartanak karban. Ebben a börtönben öt börtönőr dolgozik, mert az elítélteket kamerarendszer figyeli meg. A bentlakók takarítanak maguk után, és magukra is főznek.

A finn nyitott börtönökből többen szöknek meg
Fotó: Dusan Stankovic / Getty Images Hungary

Szökések a börtönökből

A nyitott börtönrendszer miatt a rabok könnyebben integrálódnak a társadalomba, amikor szabadulnak, azonban nagy hátránya, hogy sokkal egyszerűbb a szökés, amit jogosulatlan távozásnak hívnak. Ha a rab nem tér vissza a szabadságáról vagy a munkahelyéről, a rendőrség körözni kezdi.

A fogvatartott fegyelmi büntetésként legfeljebb 10 napos magánzárkát kaphat. Valamint előfordulhat, hogy a foglyot egy zárt börtönbe szállítják át, illetve hosszabb büntetés kiszabását is kérvényezhetik rá. 2022-ben 60-an szöktek meg az ilyen típusú börtönökből, míg a zárt intézményekből 11-en.

Finnország nem is létezik? Egy vad összeesküvés-elmélet szerint az északi országot csak kitalálták, tudd meg az alábbi cikkünkben, hogy miért gondolják ezt sokan.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.