5 + 1 ok, ami miatt többször kellene szoknyát viselniük a férfiaknak

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ugorjunk vissza az időben nagyjából ötszáz évet. Megvan? Szuper! Valószínűleg nem ez a legszembetűnőbb jelenség a korban, de ha mégis feltűnt, vegyük át, hogy miért öltöztek egymáshoz nagyon-nagyon hasonlóan a fiúk és a lányok.

A kérdés megválaszolásához képzelj el egy olyan világot, ahol a gyerekeknek csak nagyjából 30 százalék esélye van arra, hogy öt évnél tovább éljenek. Ilyen magas halálozási arány mellett a szülők igyekeztek minél kevésbé kötődni a gyerekekhez, ezért nem is szenteltek különösebb figyelmet a nemüknek. Hétéves kor körül megnőtt az életben maradás esélye. Ekkortájt váltak a fiúk férfivá, ennek keretein belül megengedték nekik, hogy nadrágot viseljenek.

Ma már nem a ruha teszi a fiút férfivá

Nincs ünnepélyes keretek között történő nadrágátadás annak örömére, hogy a gyerek túlélte a pestist és a himlőt, menjen, raboljon kedvére, mert most már igazi férfi. A kisfiúkat a születésük pillanatától kezdve fiús ruhákba öltöztetjük, és egészen addig tartjuk magunkat ehhez, amíg nem döntenek erről másképp.

A 18. században Jean-Jacques Rousseau előszeretettel hangoztatta a gyerekek szabad mozgásának fontosságát. Mivel a fehérneműt ekkoriban még nem találták fel, a gyerekek teste szuperül szellőzött a ruhák alatt. Ezenkívül nem kellett bajlódni csatokkal, gombokkal és cipzárakkal sem, ami kisgyerekek esetén igencsak megkönnyíti az öltöztetést. Ha még Rousseau is a szoknya mellett tette le a voksát, miért társítjuk ma mégis a nőkhöz ennek a kényelmes és praktikus ruhadarabnak a viselését?

A cisznemű férfiak nem érdemlik meg, hogy megtapasztalják ezt a kényelmet?

A nyilvánvaló válasz az, hogy a divat ma többnyire a nemekhez kötődik. Vannak férfias és nőies ruhadarabok, ezek viselése mellé pedig hajlamosak vagyunk bizonyos tulajdonságokat társítani. A probléma azzal kezdődött, amikor elterjedt, hogy a nők annak érdekében kezdtek nadrágot viselni, hogy belépjenek a férfiak körébe. Ez azonban nem egészen igaz. A nők eredetileg egy találmány miatt kezdtek el nadrágot hordani, ez pedig – kapaszkodj meg – a bicikli volt.

És éppúgy, ahogy vannak esetek, amikor a nadrág kényelmesebbnek bizonyul, van, hogy nemtől, stílustól és szexualitástól függetlenül praktikusabb viselet a szoknya. De miért is kellene a férfiaknak gyakrabban szoknyát hordaniuk? Ezeket szedtük össze Carlyn Beccia Mediumon megjelent cikke alapján.

#1 Például azért, mert sokkal kényelmesebb viselet

Rousseau megelőzte korát, amikor arra ösztönözte a szülőket, hogy a fiúkat is járassák szoknyában. Ma már tudjuk, hogy a szűk ruházat csökkenti a spermiumok számát, és mivel az utóbbi évtizedben zuhanni látszik a spermaszám, érdemes komolyan venni a problémát.

#2 Vagy mert a szoknyában könnyebb a szex

Veletek is előfordult már, hogy minden körítés nélkül, hirtelen egymásnak estetek, ugye? Aztán elérkezik a pillanat, amikor kénytelenek vagytok megállni, ott van az öv, a csat, a gombok és az alsónadrág... és akkor még a csőnadrágokra ki sem tértünk! Mennyivel könnyebb dolgunk van egy szoknyával, amit csak felhúzunk, és már kezdődhet is, aminek kezdődnie kell.

#3 És mert a szoknya szexivé tesz

A kivillanó vádlik és combok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy elfogadjuk, sőt megszeressük a testünket. Ezt az érzést pedig nem vehetjük el a férfiaktól sem!

#4 A változatosság pedig gyönyörködtet

A legtöbb férfinadrág egyszínű, maximum apró mintás. Térd fölé érő vagy hosszú. Ennyi, kész, vége. Ha már élénk vagy színes, az nem elég férfias, köszönjük, az nem kell. Nem unjuk még ezt a hozzáállást?

#5 Arról nem is beszélve, hogy a nőies férfiak szexik

Oké, nem arról van szó, hogy éjjel-nappal szoknyában kellene járni. De hány dicsérő szó jár kéz a kézben a színes, mintás ingekkel és a játékos nyakkendőkkel? Hány hosszú hajú férfi ajtaja előtt állnak tömött sorokban a nők? Na, ugye. Az emberek számára mindig vonzó az újdonság.

+ 1 A szoknya verekedés közben is praktikusabb

Oka van annak, hogy a skótok a kiltet választották harci ruhájuknak: szabadabb mozgást biztosít ugyanis, mint bármilyen nadrág. Sőt, biztos vagyok benne, hogy a szamurájok sem véletlenül bújnak hakamába, hiszen ez a szoknyaszerű ruhadarab nemcsak védi a lábukat, de bőségének köszönhetően a lábmozgás rejtve marad az ellenfél elől.

Ugye, hogy megérné néha szoknyába bújni?

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Zsófi
Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.