Felakasztottak egy kémkedéssel vádolt majmot egy angol kisvárosban: legenda vagy valóság?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A napóleoni háborúk idején angol halászok francia katonának néztek és felakasztottak egy páviánt – tartja a legenda.

Az északkelet-angliai Hartlepool kikötőváros lakóit a köznyelv gyakran „monkey hangers”, vagyis „majomakasztók” gúnynéven illeti – az elnevezés annyira népszerű lett, hogy a helyi futball- és rögbicsapat is gyakran használja, előbbi még kabalafigurájának is egy H’Angus névre keresztelt majmot választott. A különös becenév eredete egy 19. századi eleji történetre vezethető vissza, mely szerint a városbeliek kötél általi halálra ítéltek egy szerencsétlen állatot – azt hitték ugyanis, hogy francia kém.

Francia matróznak hitték a páviánt

A napjainkban 92 ezer lakossal rendelkező település kétszáz évvel ezelőtt mindössze 900 embernek adott otthont, akiknek többsége halászattal foglalkozott. A napóleoni háborúk idején Anglia-szerte terjedtek a rémhírek, miszerint bármelyik pillanatban francia hajók százai lephetik el az ország partjait, támadásra készen – nem csoda, hogy Hartlepool polgárai megdöbbentek és pánikba estek, mikor a tenger egy francia vitorlás roncsait vetette partra a falu közelében. A hajó fedélzetén egyetlen túlélőt találtak – egy francia katonai egyenruhába öltöztetett páviánt, „aki” valószínűleg a legénység szórakoztatásáról volt hivatott gondoskodni.

Mivel az angol vidéki népek se hús-vér majmot, se hús-vér franciát nem láttak még soha, a korabeli sajtóban pedig gyakran majomszerű lényekként, torz, állatias figurákként ábrázolták az ellenséget, azt gondolták, a különös túlélő nem lehet más, mint a legénység egyik tagja. A szerencsétlen majmot letartóztatták és rögtönítélő bíróság elé állították – hiába faggatták, nem tudott válaszolni a feltett kérdésekre, így végül kémkedés vádjával halálra ítélték és a tengerparton végre is hajtották az akasztást. Mivel a faluban nem volt akasztófa, az egyik halászhajó árbócát használták a feladatra.

A történet hamar elterjedt a nép ajkán.
Fotó: Huw Evans Picture Agency

Egy dal tette népszerűvé a sztorit

A sztori először fél évszázaddal később, 1855-ben bukkant fel egy vándorzenész, Ned Corvan egyik szerzeményében – Corvan az angol vidéket járva improvizatív gúnydalokat írt a falvakról, városokról, melyeket felkeresett, beleszőve szerzeményeibe a helyi hiedelmeket, legendákat, anekdotákat. A Monkey Song néven emlegetett dal, melyben a szerző megénekelte, hogyan akasztottak fel egy majmot az ostoba halászemberek, hamar népszerűvé vált a környéken, a hartlepooliakat pedig a köznyelv „majomakasztókként” kezdte emlegetni – a gúnynév megragadt, a lakók pedig idővel büszkén viselték a „titulust”.

A városban ma igazi „majomkultusz” uralkodik, szobrok, szuvenírek állítanak emléket a bizarr esetnek, jótékonysági szervezetek és sportcsapatok használják logóként a felakasztott majom figuráját – sőt, a város első közvetlenül megválasztott polgármestere, Stuart Drummond a fentebb említett futballkabala, H’Angus, a majom jelmezében kampányolt (és osztott ingyenbanánt a gyerekeknek), mikor 2002-ben elnyerte a város vezetését. A történet regényekben, színdarabokban, popslágerekben is felbukkant, sőt, még képregény formájában is feldolgozták, a történészek azonban kétségbe vonják, hogy valaha megesett volna.

Egy szerencsétlen hajósinas volt az áldozat?

A feljegyzések szerint a napóleoni háborúk idején – nagyjából 1803 és 1815 között – tizennégy hajó veszett oda a hartpooli öböl környékén, melyek többsége angol kereskedőjármű volt, és semmilyen adat nem utal rá, hogy bármelyik fedélzetén utazott volna majom. 2005-ben kutatók nagyméretű, állati eredetű csontot találtak a város tengerpartjának homokjába temetve, azonban hamar bebizonyosodott, hogy egy 6000 évvel ezelőtt élt szarvas maradványáról van szó. Corvan dalának szövegét talán egy korábbi nóta (The BaboonA pávián) ihlette, amely egy Newcastle-ben állomásozó kozák hadtest kedvenc majmának történetét örökítette meg, egy másik elmélet szerint a rohamosan fejlődő Hartlepool nyugati, iparosodott részén lakó polgárok gúnyolták azzal az elmaradott, kikötő menti részeken élőket, hogy „annyira ostobák, még egy majmot is képesek lennének felakasztani”.

Majomfigurák a lelátón: Hartlepool United–Doncaster Rovers-mérkőzés az angol ötödosztályban.
Fotó: Robbie Jay Barratt - AMA / Getty Images Hungary

Egy jóval sötétebb teória hívei úgy gondolják, valójában nem majom, hanem egy hajósinas lehetett a sebtében elítélt és felakasztott áldozat – a hadihajókon szolgáló, többségében gyerek- vagy kamaszkorú inasok feladata volt az ágyúk megtöltése puskaporral, ezért a korabeli szleng „powder-monkey”, vagyis „puskapormajom” néven emlegette őket. A partra vetett francia vitorlás egyetlen túlélője talán egy tengerészeti egyenruhát viselő fiú volt, akit foglalkozásának gúnyneve változtatott idővel majommá a népi legendáriumban.

Más helyeken is felbukkan a történet

Hasonló történet több más angol település folklórjában is megjelenik, emiatt szintén kétségbe vonható a hartlepooli „incidens” hitelessége: 1772-ben állítólag a Skócia partjainál található Boddam halászfalu lakói bukkantak egy partra vetett hajóra, fedélzetén egy majommal. A halászok sietve elfogták és felakasztották az állatot, a korabeli törvények szerint ugyanis akkor vehették magukhoz a hajó rakományát, ha annak legénységéből senki sem maradt életben. Egy másik sztori szerint a Londonhoz közeli egykori Chalvey faluban is halálra ítéltek egy majmot – az állat bűne ebben az esetben nem kémkedés, hanem egy gyerek megharapása volt (a középkortól kezdve Európa-szerte szokás volt állatokat bíróság elé állítani és elítélni, ha valamilyen „bűnt” követtek el).

Bármi is legyen az igazság, a „majomakasztók” legendája továbbra is Hartlepool népi és populáris kultúrájának legismertebb része, és ez valószínűleg még sokáig így marad – annak ellenére, hogy egyesek kifogásolják egy durva xenofóbiára és paranoiás félelemre épülő történet mint közösségi összetartó mítosz létét.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.