Kevesen tudják, melyik országból származik valójában a farmernadrág atyja

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A farmernadrágról nyilván Amerika jut először eszünkbe, pedig két férfihez is kötődik születése, és mindkettő még "friss" európai bevándorló volt a lehetőségek hazájában.

A San Franciscó-i üzletember, Levi Strauss már működő szárazáru-nagykereskedésének kínálatát ruházati termékekkel is bővítette a nyugati államokba tömegével érkező aranybányászok és telepesek szükségleteinek kielégítésére

Így született a farmernadrág, ez a két férfi volt az atyja

Strauss éppen arra kereste a megoldást, hogy a munkaruha kellően strapabíró legyen, amikor a neki szabóként már régóta dolgozó Jacob Davis izgalmasan hangzó ötlettel állt elő. A ruhakészítő arról számolt be az üzletembernek, hogy a legkritikusabb és leginkább igénybe vett helyeken fémszegecsekkel erősítené meg az amúgy is ellenálló textíliából készülő nadrágjait, és zsebekkel még vastagabbá és praktikusabbá is tenné azokat.

Idézőjel ikon

Jacob Davisnek a szabadalom megfizetésére nem volt megfelelő tőkéje, így win-win alapon a két férfi társult, és 1873. május 20-án megkapta a szabadalmat

a ma már a hétköznapokban is nélkülözhetetlenné vált kék farmerre

Levi Strauss a Bajorországi Buttenheimben született, és csak 18 évesen hagyta el Németországot, hogy édesanyjával és testvérével új, választott hazájukba, az Amerikai Egyesült Államokba hajózzanak. Jacob Davis Rigában született, és hazájában, Lettországban is nevelkedett. A farmernadrág feltalálójaként ismert Davis is csak fiatalon emigrált az Ígéret Földjére, mely be is váltotta mindkettejük számára a hozzá fűzött reményeket.

Ebből a korábbi cikkünkből azt is megtudhatod, hogy lett a farmerből ennyire népszerű viselet, és mi mindent szimbolizált már a létezése óta.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.