A magyar űrrepülés két legfontosabb szereplőjét több mint negyven év választja el egymástól űrrepülésük időpontját tekintve. De milyen körülmények között készült rá, és hova érkezett meg Farkas Bertalan, s miként alakult Kapu Tibor ISS-re csatlakozása?
Farkas Bertalan gyermekkorában focistának készült, végül vadászpilóta lett. Kapu Tibor ellenben műszaki érdeklődésű fiatal volt, gépészmérnök végzettségű. Farkas 1980-ban, Kapu, a második magyar űrrepülő 2025-ben indult a világűr meghódítására.
Az űrállomások története még az 1970-es években kezdődött a Szovjetunió jóvoltából, a Szaljut-programmal. Ekkoriban még kisméretű állomásokat voltak csak képesek létesíteni az űrben, melyek mindössze egyetlen űrhajót tudtak fogadni alkalmanként a helyszűke miatt. A Szaljut sikere azonban a hidegháborús ellenlábast, az Amerikai Egyesült Államokat is arra sarkallta, hogy felvegye a kesztyűt. Hamarosan a két világbirodalom versengve fejlesztette állomásait, melyek egyre több dokkolóval rendelkeztek.
Farkas Bertalan volt az első magyar az űrben, de nem az utolsó
Amikor Farkas Bertalant kiválasztották, hogy Magyarországot képviselje a birodalom űrprogramjában, már első osztályú vadászpilótaként szolgált a pápai repülős bázison. Az 1970-es évek második felében indult Interkozmosz-program során ugyanis már nemcsak a szovjet, de a tagországok képviselőinek is lehetősége adódott arra, hogy hazájukat, mint a szovjet világbirodalom részeit képviseljék az űrben.
A lehetséges jelölteket kifejezetten a vadászpilóták közül válogatták ki, 1977-ben a repülőorvosi kutatóintézetben számos jelölt próbálhatta ki magát, akik közül összesen négyen mehettek a Gagarin Űrhajóskiképző Központba.
Farkas Bertalan végül hosszas kiképzést követően, 1980-ban, a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén indult el a világűrbe, helyettese neki is volt, akárcsak most, Magyar Béla végig készenlétben állt.
Feladata hasonló volt ahhoz, ami második űrhajósunkat, Kapu Tibor munkáját is meghatározza, Farkas Bertalan is kísérleteket végzett a Szaljut–6 űrállomás fedélzetén. Több magyar kutatóintézet dolgozta ki az ő programját is, orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket hajtott végre egyhetes ott-tartózkodása alatt.
Vizsgálták az űrhajósok szellemi munkavégző képességét, az űrhajósokat ért sugárzás mennyiségét, különböző fémek kristályszerkezetében történő változásokat, és az immunrendszer interferon sejtjeinek működését vizsgálta súlytalanságban. Ez utóbbi volt egyébként az első világűrben végzett kísérlet, ami sejtbiológiai folyamatokat hasonlított össze súlytalanságban és gravitációs körülmények között.
Kapu Tibor már másként él az űrben
Míg Farkas Bertalan egy apró, kétszemélyes, egy dokkolós űrállomásra érkezett, Kapu Tibort valóságos város várta az űrben. A Nemzetközi Űrállomás ugyanis a hidegháborús versengést követően nem csak egy állam központja odafenn, 16 ország űrpilótái használhatják. Az ISS körülbelül 400-420 kilométer magasságban,
alacsony Föld körüli pályán kering, 92 perc alatt kerüli meg a Földet.
A Nemzetközi Űrállomás a korábbi független űrállomások, például az orosz Mir–2, az amerikai Freedom és az európai Columbus egyesítését jelenti, 2000 vége óta állandó emberi jelenléttel. Az ISS folyamatos bővítés alatt áll, és tudományos kísérleteket is végeznek itt.
Az állomás 2009 óta maximum hat űrhajóst tud befogadni. Első modulját még 1998-ban lőtték fel, azóta folyamatosan bővítik, a Nap energiáját felhasználva élik az életüket azok, akik ide kerülhetnek.
A korábbi űrállomásokkal ellentétben az ISS lakható részében a földi légkörnek megfelelő összetételű, illetve nyomású légkör van, az ehhez szükséges nitrogént nagy nyomású tartályokban szállítják ide. Itt állítják elő az űrhajósok számára szükséges oxigént vízből, és megoldott az űrhajósok által termelt szén-dioxid elvezetése is. Gondoskodnak arról, hogy az ivóvíz ásványi anyagokban gazdag legyen, a keletkezett hulladékot pedig rendszeresen elszállítják.
Hogy Kapu Tibor milyen kísérleteket végez, arról ebben a cikkünkben írtunk.
