Mi az a fabatka, amiről eddig csak azt tudtuk, hogy keveset ér?

Olvasási idő kb. 2 perc

Ez itt a Dívány szófejtő sorozata, melyben annak járunk utána, hogy mi fán terem egy-egy magyar szó vagy szólásmondás.

Fabatkát sem ér. Nem adnék érte egy rozsdás pitykét sem. Néhány generációval korábban gyakran utaltak így az emberek az értéktelen dolgokra. De vajon mi lehetett a fabatka? Hát a pityke?

A batka, vagy ahogy régebben mondták, babka egy sziléziai és csehországi aprópénz volt, amely nálunk a 16. század első felében került forgalomba. Olyan keveset ért, hogy egy 1548-ban született törvény értelmében mindössze három darabért adtak egy krajcárt – de hogy túladjanak rajta az emberek, olykor négyet is kínáltak belőle egy krajcárért.

O. Nagy Gábor szerint meglehet, hogy magának a batkának a neve is e pénz csekély értékével áll kapcsolatban. Mivel a szomszédos nyelvekben is szokás volt az értéktelenség szólásszerű kifejezése, többek között például az egy babot sem ér formában, joggal gondolhatjuk, hogy a batka régi alakja a babka, a bab szó kicsinyítő képzős származéka. Más feltételezések szerint viszont a babka pénznév cseh nyelvterületen keletkezett, és azonos az eredetileg ’töpörödött anyóka’ jelentésű cseh babka szóval. De hogy miért kapta a batka a „fa” előtagot? 

A fabatka mint értéktelen pénz tulajdonképpen csak az emberek képzeletében létezett.
Fotó: hdagli /

Bolondnak fapénz is jó. Nem ér egy fapénzt/fagarast/fakovát/fapolturát sem. A „fa” ezekben a kifejezésekben az értéktelenség nyomatékosítására való. Ha ugyanis a fa fogalmat bele akarnánk illeszteni az arany, ezüst, réz, vas értékrendbe, a fa a legutolsó helyre kerülne, mivel annyira közönséges és kevésbé értékes anyag, hogy nem szoktak belőle pénzt készíteni. (Az ’ostoba, esetlen, ügyetlen’ jelentésű fajankó szóban is ezt az átvitt értelmet kell látni.)

Az egy fabatkát sem ér szólás jelentése tehát: még annyit sem ér, mint amennyit a valaha is forgalomban volt legkisebb értékű aprópénznek fából készült, nevetségesen hitvány utánzata ért volna.

A fabatka tehát csak az emberek képzeletében létezett, ezzel szemben a fentihez hasonló értelmű nem adnék érte egy rozsdás/fületlen pitykét sem szólásban szereplő pityke valóságos tárgy volt: valamilyen fémből, főleg rézből készült füles gomb, amelyet általában férfi-felsőruházatra varrtak.

Források: 

  • Bárczi Géza: Magyar szófejtő szótár
  • O. Nagy Gábor: Szólások és közmondások 
  • A magyar nyelv értelmező szótára

Ha tetszett a cikk, olvasd el a Szófejtő többi részét is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért vagy fáradt még akkor is, ha alszol?

Hiába alszunk eleget, előfordulhat, hogy reggel mégis fáradtan ébredünk. Ennek oka sokszor nem az alvás mennyisége, hanem a minősége. A stressz, a túlpörgés, a horkolás, az alvási apnoé vagy akár a nyugtalan láb szindróma is megzavarhatja az éjszakai pihenést.

Testem

A cöliákia rejtőzködő tünetei: ezek az első intő jelek

Gyakran küzdesz megmagyarázhatatlan fáradtsággal, makacs vashiánnyal, hajhullással vagy kellemetlen szájüregi aftákkal, de az emésztéseddel látszólag minden rendben van? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a lisztérzékenység, vagyis a cöliákia mindig súlyos hasmenéssel és gyomorgörcsökkel jár, pedig ez az autoimmun betegség más tünetekkel is jelentkezhet. Sokszor egészen finom, atipikus jelekkel figyelmeztet, amelyeket ha hajlamosak vagyunk félvállról venni, komoly egészségügyi károkat okozhatunk magunknak. Összegyűjtöttük a leggyakoribb rejtett tüneteket, amelyek mögött valójában a glutén állhat.

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.