Mi az a fabatka, amiről eddig csak azt tudtuk, hogy keveset ér?

Ez itt a Dívány szófejtő sorozata, melyben annak járunk utána, hogy mi fán terem egy-egy magyar szó vagy szólásmondás.

Fabatkát sem ér. Nem adnék érte egy rozsdás pitykét sem. Néhány generációval korábban gyakran utaltak így az emberek az értéktelen dolgokra. De vajon mi lehetett a fabatka? Hát a pityke?

A batka, vagy ahogy régebben mondták, babka egy sziléziai és csehországi aprópénz volt, amely nálunk a 16. század első felében került forgalomba. Olyan keveset ért, hogy egy 1548-ban született törvény értelmében mindössze három darabért adtak egy krajcárt – de hogy túladjanak rajta az emberek, olykor négyet is kínáltak belőle egy krajcárért.

O. Nagy Gábor szerint meglehet, hogy magának a batkának a neve is e pénz csekély értékével áll kapcsolatban. Mivel a szomszédos nyelvekben is szokás volt az értéktelenség szólásszerű kifejezése, többek között például az egy babot sem ér formában, joggal gondolhatjuk, hogy a batka régi alakja a babka, a bab szó kicsinyítő képzős származéka. Más feltételezések szerint viszont a babka pénznév cseh nyelvterületen keletkezett, és azonos az eredetileg ’töpörödött anyóka’ jelentésű cseh babka szóval. De hogy miért kapta a batka a „fa” előtagot? 

A fabatka mint értéktelen pénz tulajdonképpen csak az emberek képzeletében létezett.
A fabatka mint értéktelen pénz tulajdonképpen csak az emberek képzeletében létezett.hdagli

Bolondnak fapénz is jó. Nem ér egy fapénzt/fagarast/fakovát/fapolturát sem. A „fa” ezekben a kifejezésekben az értéktelenség nyomatékosítására való. Ha ugyanis a fa fogalmat bele akarnánk illeszteni az arany, ezüst, réz, vas értékrendbe, a fa a legutolsó helyre kerülne, mivel annyira közönséges és kevésbé értékes anyag, hogy nem szoktak belőle pénzt készíteni. (Az ’ostoba, esetlen, ügyetlen’ jelentésű fajankó szóban is ezt az átvitt értelmet kell látni.)

Az egy fabatkát sem ér szólás jelentése tehát: még annyit sem ér, mint amennyit a valaha is forgalomban volt legkisebb értékű aprópénznek fából készült, nevetségesen hitvány utánzata ért volna.

A fabatka tehát csak az emberek képzeletében létezett, ezzel szemben a fentihez hasonló értelmű nem adnék érte egy rozsdás/fületlen pitykét sem szólásban szereplő pityke valóságos tárgy volt: valamilyen fémből, főleg rézből készült füles gomb, amelyet általában férfi-felsőruházatra varrtak.

Források: 

  • Bárczi Géza: Magyar szófejtő szótár
  • O. Nagy Gábor: Szólások és közmondások 
  • A magyar nyelv értelmező szótára

Ha tetszett a cikk, olvasd el a Szófejtő többi részét is!

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek