A világ kedvenc étele a szegények eledele volt

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A pizza ma világszerte a legnépszerűbb ételek közé tartozik. Egy olyan fogás, amelyet bármely kontinensen, bármely kultúrában felismernek, és szívesen fogyasztanak.

Vajon hányan tudják, hogy a modern pizza egykor a szegény olasz parasztok étke volt? Egy egyszerű, viszont annál zseniálisabb találmány, amely nemcsak az olasz, hanem az egész világ gasztronómiáját forradalmasította. 

A pizza ősei: lepénykenyértől a modern pizzáig

A pizza gyökereit az ókori civilizációkig vezethetjük vissza. Az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak mind készítettek az elődjének tekinthető lepénykenyeret, amelyet olajjal és fűszerekkel ízesítettek. Ezek az egyszerű ételek alapvető energiaforrások voltak, különösen a dolgozó osztály számára. A mai pizza őse azonban valószínűleg Nápolyban születtetett meg a 18. század közepén, amikor a paradicsom Európába érkezett a Kolumbusz-féle újvilági expedíciókat követően. Eleinte sokan tartottak a paradicsomtól, méregnek hitték, de a nápolyi szegények hamar felfedezték, hogy olcsó, finom és rendkívül sokoldalú alapanyag.

A margherita pizzát egyszerű alapanyagai teszik különlegessé
A margherita pizzát egyszerű alapanyagai teszik különlegessé
Fotó: Wikimedia Commons

A pizza akkoriban még nem hasonlított a ma ismert formájára. Egyszerű, lapos tésztára kent paradicsomszószból és olívaolajból állt, néha egy kis fokhagymával és bazsalikommal megbolondítva. A sajtot, különösen a mozzarellát, csak később kezdték el hozzáadni, amikor a bivalytartás elterjedt Campania régiójában.

Nápoly szíve: a Margherita pizza megszületése

A modern pizza megszületésének meghatározó pillanata 1889-ben történt, amikor I. Umberto király és Margherita királyné Nápolyba látogatott. A legenda szerint Raffaele Esposito, a nápolyi Brandi pizzéria mesterszakácsa három különböző pizzát készített a királyi pár számára. A királynő kedvence az a verzió lett, amely paradicsommal, mozzarellával és friss bazsalikomlevéllel készült, mivel ezek a hozzávalók az olasz nemzeti lobogó színeit idézték.

Ettől a pillanattól kezdve ezt a típusú pizzát Margherita pizzának nevezték, amely máig az egyik legnépszerűbb pizzavariáció.

I. Umberto Olasz Király és Margherita Királyné
I. Umberto Olasz Király és Margherita Királyné
Fotó: Wikimedia Commons

A pizza világhódítása

Az olasz bevándorlók által a pizza először az Egyesült Államokba került, ahol az 1900-as évek elején Nápolyból származó bevándorlók nyitottak pizzériákat. Az első ilyen létesítmény az 1905-ben alapított Lombardi’s volt New Yorkban, amely azóta is működik. Az amerikaiak azonban hamar átalakították az eredeti receptet, vastagabb tésztával és bőséges feltétekkel kísérletezve. Az 1940-es években, a második világháború után az olasz-amerikai katonák is segítették a pizza népszerűsítését, amikor hazatértek Európából, és tovább adták az olasz konyha különlegességét társaiknak.

Az olaszok Amerikába vitt receptje nagy sikert aratott
Fotó: Beyond My Ken / Wikimedia Commons

A pizza gyorsan meghódította a világot, és ma már szinte minden országban megtalálható, a helyi ízléshez igazított variációkkal. Japánban tintahal és wasabi lehet a feltét, Indiában pedig curryvel ízesített csirkét is találhatunk rajta. Az amerikai gyorsétterem-láncok, mint a Pizza Hut vagy a Domino’s, szintén hozzájárultak a pizza globalizációjához.

Az olasz étel kulturális öröksége

2017-ben az UNESCO a nápolyi pizzakészítés művészetét az emberiség szellemi kulturális örökségének nyilvánította. Ez a kitüntetés nemcsak a pizza történetét, hanem az olasz konyha hozzájárulását is elismeri a globális gasztronómiához. A pizza egy olyan szimbólum, amely egyszerre testesíti meg a hagyományt és az innovációt, az egyszerűséget és a gazdagságot.

Egykor a szegények eledele volt, ma pedig a közöségi összejövetelek, családi vacsorák és baráti társaságok kedvence. Legyen szó hagyományos Margheritáról, amerikai pepperonis pizzáról vagy egzotikus feltétekről, a pizza mindig ott lesz, hogy összekösse az embereket.

Ha érdekel, hogyan készítheted el a tökéletes, viszont annál egyszerűbb pizzát, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünketis!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.