Ezt fogjuk enni a Holdon, ha átköltözik az emberiség

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Folyamatosan foglalkoztatja az embereket az űr és más bolygók kérdése. Vajon létezik-e olyan bolygó, amelyen még van élet? Fogunk-e majd egyszer úgy utazni az űrben, mint ma a repülőgépeken? Átköltözünk-e majd egy másik bolygóra? Ha igen, hová? Úgy tűnik, hogy nem kell másik bolygóig menni, akár a Holdra is költözhetünk, de mit eszünk majd ott?

A következő két évben a NASA azt tervezi, hogy az Artemis program keretében űrhajósokat küld a Holdra. A Nemzetközi Űrállomást (ISS), amelyet 15 éves keringési időre terveztek, de mostanra már a 26. évét tapossa az űrben, hamarosan lecserélik, a tudósok pedig komolyan foglalkoznak a mélyűri küldetések lehetőségével. Emellett pedig elszaporodtak a turisztikai projektek, amelyek a milliárdosokat az űrbe repítik. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mit lehet majd enni az űrben, ha egyszer odajutunk, hogy költöznünk kell.

Mit esznek az űrhajósok?

Az Európai Űrügynökség űrhajóműveletekért felelős helyettes vezetője szerint az űrhajósoknak készült ételek esetén figyelembe veszik az űrhajós igényeit, amennyire lehet. Jelenleg az űrhajósok kis élelmiszer-csomagokat kapnak, amelyek készételeket tartalmaznak. Ezeket az ételeket speciális élelmiszer-előállító cégek készítik, majd fagyasztva szárítják, dehidratálják vagy hőstabilizálják. Az asztronauták vizet adnak hozzá, ezzel felmelegítik vagy lehűtik az ételeket, hogy elfogyaszthassák. Ezzel a technikával akár olyan különleges ételt is vihetnek magukkal, amely az otthonukra emlékezteti őket.

Vannak azért olyan ételek is, amiket bármennyire is szeretnek, nem vihetnek magukkal. Minden olyan, ami morzsálódik, például a kenyér, nem lehet az űrbe vinni, mivel a morzsák az alacsony gravitációs környezetben könnyen a levegőbe kerülhetnek, ami azt jelenti, hogy belélegezhetők, vagy belekerülhetnek a létfontosságú berendezésekbe. A sót korlátozzák, mivel a szervezet az űrben másképp tárolja a nátriumot, ami gyorsabb csontritkuláshoz vezethet, és az alkohol sem megengedett, mivel befolyásolja az ISS szennyvíz-újrahasznosító rendszerét.

Űrhajósokat küld a NASA a Holdra, mindeközben javában zajlik az élelmiszer-fejlesztési projekt
Fotó: Space Frontiers / Getty Images Hungary

Megfigyelték, hogy az űrhajósoknak hiányzik a ropogás és a textúra. A mentális jólét szempontjából nagyon fontos, hogy különféle textúrájú, és különösen a mélyűri küldetések során változatos ételeket fogyaszthassanak.

Baktériumból étel

2021-ben a NASA elindította a Deep Space Food Challenge (Mélyűri élelmiszer-kihívás) elnevezésű pályázatot, hogy új módszereket fedezzenek fel arra, hogyan lehet az űrben korlátozott erőforrásokkal, minimális hulladékot termelve élelmiszert előállítani, miközben biztonságos, tápláló és ízletes ételeket biztosítanak. A helsinki székhelyű Solar Foods az egyike annak a nyolc vállalatnak, amely a kihívás utolsó szakaszába jutott.

A cég egy ehető mikrobát fedezett fel a finn vidéken, amely szén-dioxid, hidrogén és oxigén keverékével táplálkozva növekszik. Az eredmény egy baktériumból származó fehérjeforrás. A fehérje különböző ízekkel vagy textúrákkal keverhető, így különféle tápláló ételek, például tészták, fehérjeszeletek, alternatív húsok és akár tojáspótló ételek is készíthetők belőle.

A Solar Foods-fehérje pasztává vagy porrá alakítható, és liszttel és más élelmiszer-összetevőkkel keverhető, hogy például tésztákat, fehérjeszeleteket, sőt, akár csokoládét is lehessen készíteni belőle. Még folynak a kísérletek, hogy kiderüljön, vajon lehet-e olajokkal keverni, és 3D-nyomtatóval a steakhez hasonló textúrájú étellé alakítani.

Az otthon ízére emlékeztető ételeket esznek az űrben az űrhajósok
Fotó: Space Frontiers / Getty Images Hungary

Friss ételek nélkül nem lehet

Bár a vitamintabletták segíthetnek, az űrhajósoknak friss ételekre van szükségük, ezért zajlanak a kísérletek, hogy hogyan lehet zöldséget termeszteni ebben az egyedülálló, gravitáció és napfény nélküli környezetben. Az ISS fedélzetén van egy saját, Veggie néven ismert apró zöldségeskert, ahol az űrhajósok a mikrogravitációban tanulmányozzák a növénynövekedést.

A szintén döntős, floridai Interstellar Lab egy moduláris bioregeneratív rendszert fejlesztett ki mikrozöldségek, zöldségek, gombák termesztésére, de még rovarok tenyésztésére is. Az ausztráliai Melbourne-ben működő Enigma of the Cosmos cég pedig a mikrozöldségek hatékony űrbéli termesztésén dolgozik. Valószínűnek tűnik, hogy az űrbéli élelmiszerek jövője a gombákat is magában foglalja majd.

A Nasa Deep Space Food Challenge hat döntőse közül hárman dolgoznak gombákkal kapcsolatos ötleteken, köztük a svédországi Göteborgban működő Mycorena, amely olyan rendszert fejlesztett ki, amely mikroalgák és gombák kombinációját használja a mikroprotein (egyfajta fehérje, amely gombából származik, és gyakran alternatív húskészítményekben használják) előállítására. Ez az űrétel 3D-nyomtatással előállítható úgy, hogy egy kicsit a csirkefilé textúrájára emlékeztető legyen. További előnye, hogy a fehérjeforrás tartalmazza az összes olyan esszenciális aminosavat, amelyre az emberi szervezetnek szüksége van a működéshez.

Ezekben a projektekben közös, hogy szinte nincs károsanyag-kibocsátás, és szinte nincs is hulladék. Az űr vagy a Hold csak egy extrém környezet, ha ott működik, akkor működhet a Földön vagy akár más bolygókon is. Egyelőre ezek az ételek az űrhajósoknak készülnek, de az is valószínűnek tűnik, hogy a jövőben az átlagemberek étkezését is befolyásolják majd.

Új kutatások szerint bizonyos ételek fogyasztása nagyon veszélyes az egészségre, és agykárosodást okozhat. Olvass róla bővebben az alábbi cikkünkben.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.