Kiderült: ezért nem lett pápa Erdő Péterből

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Jelentős támogatást kapott Erdő Péter a konklávé kezdeti szakaszában, de végül mégsem ő lett Ferenc pápa utódja.

Május 8-án felszállt a fehér füst, és az amerikai Robert Francis Prevost személyében megválasztották az új pápát a katolikus egyház élére. A konklávé első napján azonban Erdő Péter esztergom-budapesti érsek jelentős támogatást kapott – írja vatikáni források alapján a The New York Times. 

Sokan támogatták a konklávén, hogy Erdő Péter pápa legyen

A 72 éves Erdő Péter nevét már a pápaválasztás előtt is a legesélyesebbek között emlegették, és ez be is igazolódott a konklávé szerdai nyitónapján.

Nem sok kellett hozzá, hogy Erdő Péter Ferenc pápa utódja legyen
Fotó: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

A magyar érseket a konzervatívok koalíciója támogatta, köztük néhány afrikai bíborossal. Rajta kívül az olasz Pietro Parolin kapott sok szavazatot – ő Ferenc pápa idején vezette a Vatikánt –, valamint később megválasztott 69 éves Robert Francis Prevost, akit sok bíboros alig ismert. 

Erdő Péter kezdetben vezetett, bár a három esélyes között csekély volt a különbség.

Idézőjel ikon

Aztán a későbbi szavazások során nem tudta megtartani az előnyét a Ferenc pápa által kinevezett bíborosok körében.

Így a második, illetve az azt követő fordulókban a voksok Prevostnak kedveztek, akit egyre többen támogattak a konklávén, így fokozatosan nőtt a különbség közte és a második helyezett Parolin között. Végül a csütörtöki, negyedik fordulóra kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados többséget. 

Prevost XIV. Leó néven lett a katolikus egyház vezetője, és bár úgy tartják, szellemiségében Ferenc örökségét viszi tovább, első döntéseivel máris megmutatta, miben szakít elődje szerénységével.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?