A koronavírus-járvány kapcsán csak úgy dobálóztunk a járványügyi szakkifejezésekkel, de vajon tisztában vagyunk azzal is, hogy mit jelent, ha epidémiás lesz a vírus? Ez ráadásul csak egy szakszó a sorból: az endémia, pandémia, epidémia hármasát igyekszünk most tisztázni, hogy tudd, miről beszélsz!
Tízmillió fociszakértő után tízmillió járványügyi szakértő országa lettünk, szól a közvélekedés, és tulajdonképpen nem is oktalanul. A koronavírussal való együttélés két éve alatt van, aki ténylegesen kiképezte magát járványügy terén, és van, aki nem – de mind a két csoport tagjai beszélnek a járványról és annak különböző aspektusairól. A szakszavak elkerülhetetlenek, hiszen gyakorlatilag az első hónapok óta van szó arról, hogy a pandémiából egyszer epidémia lesz. Hogy melyik mégis mi? Segítünk eligazodni.
Epidémia: sok megbetegedés egy kisebb területen
Az olyan járvány, amelyben a megbetegedések száma váratlanul növekszik egy adott földrajzi területen, epidémia – a sárgaláz, himlő, kanyaró és gyermekbénulás az epidemikus járványok legjobb példái. Egy járványos betegség nem feltétlenül fertőző – az elhízás gyors növekedése is járványnak számít.
A szó eredete a görög epi, azaz fölött, és a demosz szóból, azaz ember kifejezés, mely olyan helyzetet ír le, amikor egy betegség rövid idő alatt gyorsan terjed egy adott populáció nagy számú tagját érintve. Az epidemikus járványok kiszámítható mintákat követhetnek, ezeket a trendeket gyakran használják a fertőzés terjedésének nyomon követésére, előrejelzésére és ellenőrzésére. Tipikus példa erre a szezonális influenza.
Pandémia: kiugró növekedési ütem
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) akkor beszél pandémiáról, azaz világjárványról, ha egy betegség növekedése exponenciális – azaz mindennap a megelőző napnál több új esetet regisztrálnak. Egy vírus világjárvánnyá nyilvánításakor semmi köze a virológiához, a lakosság immunitásához vagy a betegség súlyosságához, csak annyit jelent, hogy a vírus nagy területen terjed, több országot és népességet érint.
A pandémia a görög pan, azaz minden és demosz, azaz ember szóból származik, és egy fertőző betegség gyors, több kontinensen vagy világszerte történő terjedésének leírására szolgál.
Endémia: folyamatos megbetegedések egy régióban
Egy betegség kitörése akkor endémiás, ha folyamatosan jelen van, de előfordulása egy adott régióra korlátozódik, ami kiszámíthatóvá teszi a betegség terjedését és arányát. A malária például bizonyos országokban és régiókban endémiásnak számít.
Szó szerinti jelentése a görög en, azaz benne, és demosz, azaz nép szavakból ered. Olyan betegség leírására használják, amely egy társadalmon vagy országon belül megközelítőleg állandó szinten van jelen. Minden országnak lehet olyan betegsége, amely egyedi – Afrikában a malária, a karibi térségben pedig a dengue-láz ilyen.
A kulcs a terjedés
Látható tehát, hogy a járványok típusait nem az határozza meg, mennyire súlyos a betegség, hanem az, hogy milyen mértékben és mekkora területen terjed. A világjárványok átlépik a határokat, ez a széles elterjedtségük jelent igazi veszélyt, hiszen ezáltal társadalmi zavarokhoz, gazdasági problémákhoz és egyéb nehézségekhez vezethetnek. A pandémiával kapcsolatos legfontosabb kitétel a nemzetközi mivolta és ellenőrizetlen terjedése: az epidémia esetében a megbetegedés felbukkanása várható, a terjedés pedig korlátozott.
És hogy miért törhet ki egy járvány?
A fertőző betegségek kitöréséhez számos tényező járul hozzá, ezek a következők lehetnek:
- Időjárási körülmények: a szamárköhögés például tavasszal fordul elő, míg a kanyaró inkább a téli időszakban.
- Vegyszereknek vagy radioaktív anyagoknak való kitettség: a Minamata-kór például egy olyan betegség, amely higanynak való kitettség után alakul ki.
- Az olyan katasztrófák, mint a viharok, földrengések és aszályok társadalmi utóhatásai nagymértékű betegségterjedéshez vezethetnek.
- Számos környezeti tényező, például a vízellátás, az élelmiszer, a levegő minősége és a higiéniai létesítmények katalizálhatják a fertőző betegségek terjedését.
- Ismeretlen eredet esetén új kórokozó, sugárzás vagy természetes toxin is lehet a kiváltó ok.
Az ember a történelem minden szakaszában együtt élt ezekkel a járványokkal, legyen szó pestisről, a különböző influenzajárványokról vagy a máig is elhúzódó AIDS-ről. A koronavírus egy újabb betegség a járványok sorában: most még nem tudhatjuk, mivé alakul pontosan a pandémiás időszak után, csak azt, hogy ezt már nagyon várjuk.
