Lemúria, az emberiség őshazája: elveszett kontinensről származna az ember?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Lemúria titokzatos kontinense régóta rabul ejti a tudósok és az ezoterikus gondolkodók fantáziáját. Egy elveszett világ, amelyet elnyelt az óceán, vagy csupán egy tudományos tévedés terméke? Vagy talán megvan, honnan származik az emberiség?

Miért kapcsolják ezt az ősi földrészt egy különös civilizációhoz, amely hermafrodita, négykarú emberekről szóló legendákat hagyott hátra? Az egyik ilyen legérdekesebb, mégis homályos legendának számít Lemúria titokzatos kontinense köré épült történet. Ez az ősi földrész, amely egykor az Indiai-óceán közepén terült el – legalábbis egyes említések szerint –, mára teljesen eltűnt. De valójában létezett valaha Lemúria? És ha igen, hova tűnt?

A valós és a képzelt világok gyakran összemosódnak a tudomány és a mítosz határán. Ahogy Atlantisz, Lemúria is a legismertebb elveszett kontinensek közé tartozik, amelyről azt állítják, hogy egykoron fejlett civilizációknak adott otthont. A 19. századi kutatók és okkultisták fantáziáját felcsigázta a gondolat, hogy valahol a világ tengerei alatt egy ősi birodalom rejtőzik. Noha a mai tudomány szkeptikusan áll hozzá, mégis érdemes felidézni, mi tette ezt a legendát olyannyira varázslatossá és különlegessé.

Lemúria egy ősi civilizáció színhelye volt, ahol hermafroditák, négykarú emberek éltek
Fotó: Fototeca Storica Nazionale / Getty Images Hungary

Egy elveszett földrész nyomában

A Lemúria-kontinens gondolata először a 19. században merült fel, meglepő módon egy tudományos környezetben. Philip Sclater brit zoológus vetette fel azt az elméletet, hogy megmagyarázza, miért találhatók hasonló állatfajok – különösen a makifélék – Madagaszkáron és Indiában egyaránt. Sclater szerint egykor létezett egy földhíd vagy elveszett kontinens, amely összekötötte ezeket a területeket, lehetővé téve az állatok átvándorlását. Ezt a feltételezett kontinenst „Lemúriának” nevezte el, a makik után.

Lemúria a makik után kapta a nevét
Fotó: Â Justin Lo / Getty Images Hungary

Ez az elmélet hitelességét vesztette a későbbi geológiai, illetve tektonikai felfedezéseknek köszönhetően, ugyanis kiderült, hogy a kontinensek lassú vándorlása megmagyarázza a fajok elterjedését. Lemúria földrajzi tézise így a természettudományok peremére szorult. Mindennek ellenére az igazi izgalom csak ezután kezdődött, amikor az okkultisták és a spirituális gondolkodók tovább kezdték szőni a kontinens mítoszát.

Lemúria, az elveszett kontinens spirituális öröksége

A teozófia hírhedt alakja, Madame Blavatsky a 19. század végén kezdte beleépíteni Lemúria történetét saját filozófiájába. Blavatsky szerint Lemúria egy ősi civilizáció színhelye volt, ahol hermafroditák, négykarú emberek éltek. Ezek a különleges lények voltak a világ első emberei, akiket az isteni erők teremtettek. Blavatsky szerint Lemúria lakói a mai értelemben vett embernél sokkal fejlettebbek voltak – spirituális szempontból –, ám valamilyen katasztrófa vagy erkölcsi hanyatlás következtében elpusztultak. A teozófusok úgy hitték, hogy Lemúria ugyanarra a sorsra jutott, mint Atlantisz: elmerült az óceánok mélyén.

Ez a spirituális magyarázat állhat annak a hátterében, hogy a későbbiek folyamán számos elmélet táplálta azt az elképzelést, hogy Lemúria lakói nem pusztán emberek, hanem az emberiség első és legszentebb fajai voltak, akiket egyfajta „tiszta” emberi lényként ábrázoltak.

Napjainkban aligha van olyan ember, aki hisz abban, hogy valóban léteztek négykarú emberek
Fotó: Sally Anscombe / Getty Images Hungary

Valóban négy karjuk volt?

Egyszerre hangzik egzotikusnak és furcsának a négykarú hermafroditák gondolata, akik Blavatsky és más teozófusok szerint nemcsak fizikai megjelenésükben különböztek az emberektől, hanem lelki képességeikben is. Az „ősi bölcsesség” megőrzőinek tartották őket, akik telepatikus úton tudtak kommunikálni, és olyan spirituális tudással rendelkeztek, amiről mi, modern emberek csak álmodozhatunk.

Ezek a lények állítólag testükben is különlegesek voltak: négy karuk volt, ami az emberi test továbbfejlődése vagy spirituális szimbóluma lehetett.

Noha mindez érdekesen hangzik, nincsenek hiteles régészeti vagy tudományos bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy valaha is léteztek volna ilyen lények. 

Úgy tartják, innen származik az ember

De miért maradt meg mégis ennyire élénken a köztudatban Lemúria legendája? A válasz valószínűleg abban rejlik, hogy az emberek világéletükben vonzódtak az elveszett világokhoz és rejtélyekhez, Lemúria pedig tökéletesen beleillik ebbe a képbe: egy olyan hely, ahol az emberiség bölcsője állt, tele ismeretlen civilizációkkal és spirituális titkokkal.

Idézőjel ikon

A modern világ sokszor túl racionális és szürke, ezért a mítoszokban olyan helyekre vágyunk, ahol még megvan a misztikum és a csoda lehetősége.

Napjainkban aligha van olyan ember, aki hisz abban, hogy valóban léteztek négykarú emberek, ám Lemúria továbbra is inspirálni fogja a fantáziát.

Így fest William Scott-Elliott teozófus térképe Lemúriáról
Fotó: William Scott-Elliott / Wikimedia Commons

Valóban létezett Lemúria?

A tudomány jelenlegi állása szerint Lemúria sosem létezett. A kontinens elmélete leginkább a 19. századi földrajzi tévedések és a spirituális fantáziák összefonódásából született. Nem támasztják alá sem a mai kontinensvándorlási elméletek, sem a geológiai bizonyítékok, hogy valaha létezett volna egy ilyen kontinens.

190 nap alatt építették fel a viktoriánus világ legnagyobb épületét. Mi volt a titka? Kattints ide és olvasd el a cikket!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fajth Evelin
Fajth Evelin
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Krónikus betegség jele lehet, ha semmit sem ér a fogyókúra

Hiába a sanyargató koplalás, a kalóriaszámlálás és a kimerítő edzések, a kilók a csípőről és a combokról egyszerűen képtelenek mozdulni, miközben a felsőtest szinte teljesen elfogy? Sokan nem is sejtik, de a sikertelen életmódváltás mögött nem feltétlenül a motiváció hiánya vagy genetikai hiányosság áll. A lipödéma egy évtizedekig félreértett, krónikus és progresszív betegség, amely sejtszinten és genetikailag is teljesen eltér a klasszikus elhízástól.

Offline

Utálta az állatkerteket Gerald Durrell, mégis saját parkot hozott létre

Gerald Durrell neve hallatán mindenkinek a vidám korfui gyerekkor és a felejthetetlen állattörténetek jutnak eszébe. A huszadik század leghíresebb brit természettudósa azonban nemcsak imádta az élővilágot, de elszánt harcos is volt: szívéből gyűlölte a korabeli állatkerteket, amelyeket puszta állatbörtönöknek tartott. Mivel a világ nem akart változni, saját kezébe vette az irányítást, és létrehozta a saját parkját Jersey szigetén, amely teljesen átírta a fajmegőrzés szabályait.

Életem

A gyerekek daganatos betegségéhez nincs útmutató: apák a betegágy mellett

Amikor egy gyermeknél daganatos betegséget diagnosztizálnak, a szülők világa egyetlen másodperc alatt omlik össze. Miközben az édesanyák a kórházi ágy mellett harcolnak, az édesapákra gyakran a láthatatlan háttérország szerepe hárul: nekik kellene fenntartaniuk az egzisztenciát, vezetni a háztartást, gondozni a testvéreket, és ami a legnehezebb: érzelmi kősziklaként funkcionálni. De vajon mibe kerül ez a néma helytállás férfiként? Három érintett édesapa megrázó őszinteséggel mesélte el, milyen az automata üzemmód a gyerekonkológián, miért fizethetnek a férfiak a hallgatásért a saját egészségükkel, és miért nem szabad szégyent csinálni a segítségkérésből.

Offline

Tudod, milyen nemzetiségűek a leghíresebb írók?

A világirodalom híres alakjainak származási helye gyakran visszaköszön az alkotásaikban is, így egy-egy ország kultúra mélyen egybe tud fonódni egyes írókkal. Kvízünkből megtudhatod, hogy mennyire ismered a híres irodalmi alkotók származási országait.

Mindennapi

Sok pénzt spórolhatnak a magyar autósok: friss adatok érkeztek a kötelező biztosításokról

Jó hír érkezett a magyarországi autósok számára, ugyanis jelentősen csökkent a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) átlagos díja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett Kgfb-indexéből kiderül, hogy az idei első negyedév végén a normál használatú személyautók üzembentartói átlagosan 55 407 forintot fizettek az éves kötelező biztosításukért.

Édes otthon

Ne csak a vázába tedd, ha elkezdődik a szezon: 7 dolog, amire jó a levendula

A levendula évezredek óta kíséri az embereket. Régen a nyári napforduló idején mágikus célokra is használták: tűzbe dobták, koszorúba fonták, és úgy tartották, hogy véd a betegségektől és az ártó energiáktól. Manapság elsősorban dekorációként és gasztronómiai alapanyagként ismert, ugyanakkor az egészségmegőrző házi praktikák között is régóta fontos szerepe van.