Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szarkofág, űrhajó botkormánya, előembercsontváz, sőt még az Egyesült Államok elnökének agya is szerepel az eltűnt történelmi ereklyék listáján, melyek sorsa talán örökre homályba vész.
A moziban Indiana Jones, a tévé képernyőjén Az elveszett ereklyék fosztogatói vadásznak az eltűnt értékes és történelmi jelentőségű műtárgyakra. A valóságban persze nincsenek hasonlóan kalandos életű kincsvadász tudósok, de az igaz, hogy számtalan fontos ereklye létezik, melyek hollétéről semmit sem tudunk. Ezekből válogatott egy csokorra valót a Ranker.
Charles Darwin jegyzetfüzetei
Az evolúcióelmélet kidolgozójának két fontos jegyzetfüzete is eltűnt, méghozzá a Cambridge Egyetem könyvtárából. Az intézmény ritka kéziratokat őrző részlege 2000 szeptemberében adta kölcsön a két műtárgyat, hogy lefényképezhessék őket, és négy hónappal később egy leltár során vették észre, hogy nem kerültek vissza a helyükre. A könyvtár dolgozói először azt hitték, csupán elkeveredett valamerre a két értékes füzet – melyek egyike tartalmazza Darwin híres „élet fája” szkeccsét –, de hosszas és alapos keresésük kudarcba fulladt: a jegyzetfüzeteket valószínűleg ellopták. Az egyetem tavaly novemberben felhívásban fordult a nyilvánossághoz, abban a reményben, hogy jelentkezik egy nyomravezető, aki tud valamit arról, hogy mi lett a sorsa a több millió fontot érő füzeteknek.
A bayeux-i falikárpit vége
A középkori Anglia legfontosabb képzőművészeti emléke a 11. századból fennmaradt, gyapjúfonalból hímzett ún. bayeux-i falikárpit, mely színes képekben meséli el, hogyan foglalták el az országot 1066-ban a normannok. A kárpit eredetileg több mint 70 méter hosszú lehetett, az utolsó néhány méter azonban nem maradt fenn, így a kárpiton látható történetnek nincs befejezése. Senki sem tudja, mi történt a hiányzó darabbal, ami minden valószínűség szerint az első angol király, Hódító Vilmos megkoronázását ábrázolta.
Feketeszakáll kincse
Minden idők legrettegettebb kalózvezérét, Edward Teachet, alias Feketeszakállt 1718-ban érte utol a vég, amikor két, a virginiai kormányzó által kivezényelt hajó sikeresen rajtaütött a kalózokon az Észak-Karolina partjainál található Ocracoke-öbölben. A Feketeszakáll és legénysége által összerabolt kincseket azonban sem a kormányzó embereinek, sem a lelkes amatőr kincsvadászoknak nem sikerült megtalálniuk. A híres ezüst- és aranykészletet az elmúlt három évszázad során sokan és sokfelé keresték az Egyesült Államoknak azon a partvidékein, ahol a kalózok ügyködtek – mindhiába. A történészek amolyan modern legendának tekintik a mesés kincset, melynek létezését eddig még nem sikerült konkrét bizonyítékokkal alátámasztani.
Kennedy elnök agya
A világ egyik legbizarrabb eltűnt ereklyéje az USA 35. elnöke, John F. Kennedy agya, amit az 1963-ban, Dallasban meggyilkolt államfő holttestéből a boncolás során eltávolítottak, és később a washingtoni Nemzeti Archívumba szállítottak megőrzésre. Három évvel a gyilkosság után azonban a néhai elnök agya nyomtalanul eltűnt. Máig sem tudja senki, hová lett, ki és hogyan lophatta el. Számos összeesküvés-elmélet született a témában: egyesek azt állítják, az elnök öccse, Robert Kennedy volt a tettes, aki nem akarta, hogy esetleges későbbi vizsgálatok során kiderüljön, testvére mentális betegségektől szenvedett, melyet eltitkolt a közvélemény elől.
A Hirosima bombázásakor használt térkép
Szintén az USA Nemzeti Archívumának jegyzékében szerepel, mégis hiányzik a gyűjteményből az a térkép, melynek segítségével az amerikai légierő megtervezte a Hirosima ellen 1945. augusztus 6-án végrehajtott nukleáris csapást. A Map of Target Area 90-30-748, Hiroshima Area, A-2 Section, XXI Bomber Command (90-30-748-as célterület, Hirosima terület, A-2-es szekció, XXI. bombázószakasz) névre hallgató dokumentum holléte mindenestül rejtély, bár létezik és fellelhető néhány másolata.
János király koronaékszerei
A 12–13. században élt Földnélküli János az angol történelem egyik legkevésbé kedvelt uralkodója, akinek bűnlajstromán szerepel a koronaékszerek elvesztése is. A király 1216 őszén ellenségei elől menekülve átkelt a Norfolk és Cambridgeshire közötti hatalmas mocsárvidéken, málhás szekereinek egy része azonban túlságosan súlyos volt, és elnyelte őket a láp. Így pedig odaveszett maga a korona és a koronaékszerek is. A felbecsülhetetlen értékű relikviák örökre a mocsár fogságában ragadtak – hiába próbáltak évszázadokon át nyomukra bukkanni lelkes kincsvadászok, nem jártak eredménnyel.
Menkauré fáraó szarkofágja
A Kr. e. 3. évezred derekán, az egyiptomi Óbirodalom idején élt Menkauré fáraó nevét mindörökre megőrzi az általa építtetett piramis – a három gízai piramis közül a legkisebb –, az uralkodó szarkofágja azonban az eltűnt műkincsek listáját gyarapítja. A szarkofágot 1837-ben találta meg egy lelkes amatőr egyiptológusként ismert brit katonatiszt, Richard Vyse, aki intézkedett róla, hogy a leletet tengeri úton Londonba szállítsák. A hajó azonban útközben elsüllyedt, a szarkofág pedig – a többi, fedélzeten lévő műtárggyal együtt – örökre hullámsírba került. A sors furcsa fintora, hogy a fáraó múmiája nem lett a tengeré, bár holléte szintén ismeretlen: az évezredek során ugyanis a sírrablók alaposan kifosztották a piramist, így Vyse már csak egy álmúmiát talált a koporsóban.
I. Frigyes borostyánszobája
A világ nyolcadik csodájának is nevezték a híres borostyánszobát, melyet I. Frigyes porosz uralkodó építtetett magának 1701-ben, majd másfél évtizeddel később a barátság jegyében odaajándékozta Nagy Péter orosz cárnak. A borostyánkövekkel kirakott, a napsugarakat utánzó aranyszínű ragyogásba burkolt falakat viszonylag könnyű volt szétszerelni, szállítani, majd újra összerakni, és ez pont kapóra jött az 1941-ben Leningrádot ostromló német csapatoknak, akik szétszedték és eltulajdonították a borostyánszobát.
A szoba Königsbergben (ma Kalinyingrád), egy német kastélyban talált új otthonra, ahol egészen három évig volt látható, majd örökre nyoma veszett. A legnépszerűbb teória szerint a borostyánszoba elpusztult, amikor a kastélyt bombatámadás érte, mások viszont az állítják, sikerült kimenekíteni és titkos rejtekhelyre szállítani a falakat. Megint mások úgy vélik, a falakat a Karlsruhe gőzhajón próbálták kimenekíteni Németországból, melyet szovjet repülőgépek elsüllyesztettek.
A leghíresebb szamurájkard
A 13–14. században élt Maszamune japán leghíresebb kardkészítője volt, akinek munkái hatalmas elismerésnek és tiszteletnek örvendtek kimagasló szépségük és minőségük miatt. A Mester által készített leghíresebb kardot, mely a Hondzsó Maszamune nevet viselte – tulajdonosa, a legendás szamuráj, Sigenaga Hondzsó után – 1939-ben a japán kormány nemzeti kincsnek nyilvánította. A világháborút követően az amerikaiak elrendelték minden családi fegyver átadását, így a kard az amerikai hadsereg birtokába került – ők pedig sikeresen elvesztették... Máig nem tudja senki, mi lett a Hondzsó Maszamune sorsa.
A pekingi ember csontváza
1927-ben Peking külvárosában előember-maradványokra bukkantak a régészek. A fantasztikus leletnek köszönhetően sikerült a tudománynak igazolnia, hogy a Homo erectus néven ismert emberfaj a modern ember ősének számít. A csontoknak azonban nyoma veszett a második világháború forgatagában. Amikor Japán megszállta Kínát, a hatóságok becsomagolták és megpróbálták kicsempészni a maradványokat az országból, de innen a további sorsuk – írásos feljegyzések híján – ismeretlen.
Shakespeare egyik drámája
William Shakespeare a világirodalom egyik legnagyobb alakjának számít, akinek legtöbb művét gondosan megőrizte az utókor – azonban nem mindegyiket. Cardenio című drámájából egyetlen sor sem maradt fenn, csupán a korabeli királyi nyilvántartásból – mely szerint fizetést utaltak ki egy színésznek a drámában játszott szerepéért – tudjuk, hogy valaha létezett a darab. Az irodalomtörténészek úgy gondolják, az elveszett dráma cselekményét Cervantes Don Quijotéja inspirálhatta, de ez csak feltételezés, miként az is, hogy Lewis Theobald 18. századi drámaíró az eltűnt Shakespeare-mű nyomán írta Kettős hazugság című darabját. 2012-ben a floridai egyetem professzora, Gary Taylor kivonatolta Theobald munkájából Shakespeare állítólagos szövegét, és így színpadra vitték a – talán tényleges – Cardeniót.
A Mount Everest megmászását megörökítő fényképezőgép
Máig tisztázatlan, hogy 1924-ben két brit hegymászó, George Mallory és Andrew Irvine – a világon elsőként – elérték-e a Mount Everest csúcsát. A két férfi június 8-án reggel oxigénpalackokkal felszerelkezve indult el a csúcs megmászására. Az expedíció geológusa távcsövével egy ideig követni tudta őket, majd eltűntek a ködben, további sorsuk teljesen ismeretlen. Mivel holttestük sohasem került elő, máig kérdéses, hogy Mallory és Irvine eljutott-e a csúcsra és a visszaúton érte őket a halál, vagy még felfelé haladva vesztek oda. Az expedíció egyik tagja, Howard Somervell orvos kölcsönadta a fényképezőgépét Mallory-nak, hogy megörökíthesse a történelmi pillanatot, a gép azonban a örökre eltűnt, és a hegymászók közül is csak Mallory holltestét találták meg egy 1999-es expedícióban. Ha a fényképezőgép valaha előkerülne, és elő lehetne hívni a benne lévő tekercsen őrzött képeket, kiderülhetne, sikerült-e a brit párosnak a nagy tett.
A világ első egész estés filmje
Az 1906-ban bemutatott A Kelly banda története több mint egyórás hosszával sokak szerint az első egész estés játékfilmnek számít. Az ausztrál produkció a szigetország híres-hírhedt banditája, Ned Kelly kalandjait örökítette meg. A film ugyan bemutatásakor hatalmas kasszasiker volt, és több mint húsz ország vásárolta meg a forgalmazási jogokat, a kormány idővel betiltotta ennek és a hozzá hasonló banditatörténeteknek a vetítését, azzal érvelve, hogy ezek az alkotások vonzónak állítják be a törvényen kívüliek életét és bűntettek elkövetésére buzdíthatják az ifjúságot. A tiltás ellenére a film továbbra is népszerű maradt, idővel azonban minden kópiája elveszett. Később különböző forrásokból előkerült néhány részlet, és 2006-ban sikerült restaurálni egy tizenhét perces csonka változatot. Sajnos azonban ez még mindig csupán elenyésző része a teljes alkotásnak.
A legjobb női mellékszereplő Oscarja
1938-ban Alice Brady színésznő vihette haza a legjobb női mellékszereplőnek járó aranyszobrocskát a Chicago, a bűnös város című filmben nyújtott alakításáért. A díjazott mégsem örülhetett az elismerésnek, a ceremónián ugyanis a bokatörésből otthon lábadozó Brady helyett egy ismeretlen férfi jelent meg a színpadon és vette át az Oscart a színésznő nevében. Bizarr, de senki nem tudja, ki volt a rejtélyes illető, és azt sem, mi lett a szobor sorsa. A különös módon megrövidített Brady alig két évvel később rákban elhunyt.
