Nappal kerülik a fényt, éjszaka pedig a lámpáink körül táncolnak. A természet csodái mai részéből megtudhatod, mi az oka az éjjeli lepkék furcsa viselkedésének.
Bizonyos állatoknak az utcai vagy a kerti világítás az életüket fenyegető veszélyt jelenti. Repülésük során az éjjeli lepkék például az égitestek alapján tájékozódnak: navigálásukhoz és egyenes irányú haladásukhoz egy bizonyos, állandó szöget kell bezárniuk a Holdhoz képest. A Földtől való jelentős távolság alapján úgy tűnik, az éjjeli lepke mozgása során a Hold mindig azonos szögben áll a repülési pályájához képest, így az éjszakai repülés gyerekjáték – lenne... a mi mesterséges fényforrásaink és a közvilágítás elemei nélkül.
Ezeknek az éjjeli pilótáknak ugyanis a mi világos lámpatesteink legalább ugyanilyen fényesek. Van azonban egy lényeges különbség: ha a lepke a mesterséges Hold mellett repül el, akkor nem előtte van, hanem mögötte, így a rovar számára a repülési ív nem egyenesnek tűnik, hanem görbének. Irányt változtat, hogy megint párhuzamosan repüljön a „Holddal”, és közben egyre inkább körívbe kerül a fényforrás körül, míg végül nekicsapódik a lámpának. Nem tud elszakadni tőle, mivel a Hold furcsa módon mindig mögötte van, akárhova is repül. Ha túl hosszan tart ez a zavarodott repkedés, az állat végkimerülésben kimúlik – hacsak nem egy denevér végez vele. Meleg nyári éjszakákon megfigyelhetjük, hogy az utcai lámpák környékén élelmes bőregerek állnak lesben: a fényforrás körül kétségbeesetten köröző lepkék és más repülő rovarok könnyű zsákmányt jelentenek számukra.
Mitől éjjeli egy lepke?
Egyes lepkefajok nappal repülnek, míg mások éjszaka. A nappali lepkék (Rhopalocera) többsége élénk színű, csápjuk vége bunkószerűen kiszélesedik, és szárnyaikat a test felett függőlegesen össze tudják zárni pihenéskor. Ezek a lepkék szinte kizárólag nappal aktívak, és a laikusok számára sokszor ők jelentik az igazi lepkéket. Magyarországon jelenleg kb. 150 fajuk fordul elő.
Az összes többi lepkefajt (a molyokkal együtt) az éjjeli lepkékhez sorolhatjuk, annak ellenére, hogy van köztük jó néhány faj, amely nappal (is) aktív. Az éjjeli lepkék (Heterocera) többnyire barnásszürkék, többségükre nem jellemző, hogy hátul a szárnyukat függőlegesen összezárják – mint ahogy a nappaliak teszik –, sok éjszakai faj a szárnyait a test oldala mentén sátorszerűen zárja össze pihenéskor. A hazánkban előforduló lepkefajok több mint 95 százaléka, közel 4000 faj tartozik ebbe a kategóriába.
Forrás: www.lepkeszet.hu
És ha már a mesterséges fények hatásairól van szó: az egész éjjel üzemelő napenergiás kerti világítótestek nem csak az éjjeli lepkéket tévesztik meg. Az Exeteri Egyetem kutatóinak vizsgálatai arra mutatnak, hogy az éjszakai világítás megváltoztatja a fajok összetételét a környező talajban, mégpedig tartósan. Megállapításaik szerint kis ragadozók és dögevők, például pókok vagy ászkarákok az ilyen helyeken nappal is nagyobb számban fordulnak elő. Annak tisztázásához, hogy ez milyen következményekkel jár az ökoszisztémára, további vizsgálatokra van szükség. Addig is törekedhetünk kompromisszumos megoldásokra, például arra, hogy esténként csak néhány óráig égetjük a kerti lámpákat.
Ha érdekelnek a természet csodái, olvasd el sorozatunk előző részét is!
