Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Közismert a történet, miszerint minden idők egyik legbriliánsabb tudósa gyerekkorában nem volt éppen mintatanuló, sőt az általános relativitáselmélet kidolgozásáról híressé vált Nobel-díjas fizikus egyszer éppen matematikából bukott meg. A vicces anekdota sok matekkal küszködő iskolásnak adott reményt, azonban semmi valóságalapja sincs.
Az Ulmban született Albert Einstein a müncheni katolikus általános iskolában, majd ugyanitt a Luitpold gimnáziumban tanult, és már gyerekként-kiskamaszként rendkívüli tehetséget mutatott a matematika iránt: saját bevallása szerint tizenöt éves korára elsajátította az integrálszámítás és a differenciálszámítás módszereit. Mégsem volt kitűnő tanuló, ugyanis míg matekból remekelt, a többi tárgy nem igazán kötötte le a figyelmét, vagy egyenesen utálta őket – különösen a humán tárgyakkal, például a francia nyelvvel gyűlt meg a baja.
Tizenhat évesen Einstein érettségi nélkül jelentkezett a zürichi műszaki egyetemre, de a felvételi vizsgán elért gyenge eredményei miatt (matematikából és természettudományos tárgyakból remekelt, minden másból azonban közepesre vizsgázott) nem vették fel. A következő évben – miután szintén Svájcban, az aaraui kantoni gimnáziumban sikeresen pótolta hiányosságait és letette az érettségi vizsgát – mégis sikerült bekerülnie a neves tanintézménybe, így is egy évvel megelőzve legtöbb diáktársát.
Sokan úgy gondolják, a német és a svájci osztályzási rendszer közötti különbség állhat a legenda születésének hátterében – ugyanis míg Németországban a 6-os számított a legrosszabb, az 1-es pedig a legjobb osztályzatnak, Svájcban pont fordított volt a helyzet, így Einstein érettségi bizonyítványában a kitűnő, vagyis 6-os osztályzat szerepelt a matematika tárgy mellett. Valószínűleg amerikai újságírók keverték össze a kétféle osztályozást és kezdték az 1930-as években szellemes, azonban teljességgel téves bulvárhírként terjeszteni, miszerint a híres tudóst egyszer meghúzták matekból – az akkor már az USA-ban élő érintett hiába cáfolta minden erejével, a legtöbben máig tényként kezelik ezt a pletykát.
Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána. Legutóbb Napóleon testmagasságának kérdéséről rántottuk le a leplet.
